Kiapadnak az észak-bácskai földalatti ivóvízkészletek?

Ha folytatódik a felszín alatti vizek ellenőrizetlen használata öntözési célokra, fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia északi része öt-tíz év múlva e fontos ivóvízforrás nélkül marad – jelentette be Slavko Vrndžić, a DTD – Észak-Bácska Vízügyi Társaság igazgatója.

Az észak-bácskai régió vízellátásának problematikájával foglalkozó fórumon Vrndžić elmondta, hogy a felszíni vizek helyett, a polgárok a földalatti ivóvízforrásokat használják gyümölcs- és szőlőültetvények öntözésére teljesen ellenőrizetlenül, pedig ez a jövendő generációk egyik legfontosabb ivóvízforrása lesz.

„Öt-tíz év múlva meg fogunk lepődni, amikor azt vesszük észre, hogy nincs elegendő ivóvíz. Most viszont nem használjuk öntözésre a felszíni és szürke vizeket, hanem tudatlanul pazaroljuk a földalatti forrás készleteit, így megsemmisítve az unokáink és dédunokáink lehetséges ivóvízlelőhelyeit” – mondta el Vrndžić.

Branko Nasković, a Vajdaság vizei Kommunális Vízgazdálkodási Vállalat befektetési osztályának vezetője a fórumon bejelentette, igyekeznek jövőre befejezni néhány csatorna alrendszerét képező kanálist, de ehhez mintegy 260 millió dinárra lenne szükség. Ezek egyike a Tiszát és a Palicsot összekötő csatornarendszer, ennek kiépítéséhez még további 50 millió dinár szükséges.

„E hálózat kiépítését már 1984-ben megkezdték, de a rendezetlen tulajdonjogi kérdések miatt eddig nem fejeződhetett be. Ennek ellenére néhány éve már működik a csatorna, ezen keresztül frissítik a Palicsi-tavat a Tisza vizével. A jövő évi terveink közt szerepel e csatorna kiszélesítése is” – mondta Nasković.

Elmondása szerint, ha sikeresen haladnak a fentebb vázolt irányvonal mentén, nagyjából 38.000 hektárnyi földterület öntözése oldódhat meg Zenta, Ada, Szabadka és Topolya községekben.