Reformok előtt Hollandia

A Mark Rutte vezette kabinet nem tétovázik, a költségvetés ismertetése után alig  két héttel  bejelentettek számos reformtörekvést. Stratégiai változás fogja jellemezni Hollandia közel-keleti kapcsolatait, jelentősen nagyobb összeget kell majd fizetni a betegellátásért, illetve a külképviseletek rendszere is átalakul. Az ország lakossága meglehetősen rosszul reagált a reformokra, a Rutte-kormány korábbi népszerűsége pár nap alatt eltűnt.

A legnagyobb ellenállás az egészségügyi reformok terén volt tapasztalható, még a VVD kormánypárton belül is sokan ellenezték az egészségügyi költségek növelését.  A törvénytervezet értelmében azok az egészségügyi ellátásra jogosultak, akiknek éves jövedelme meghaladja a 36 ezer eurót jelenősen nagyobb társadalombiztosítási hozzájárulást fognak fizetni 2015-től. Az elégedetlenség mértékét jelzi, hogy a liberális párton belül több mint hatezren jelezték egyet nem értésüket a reform kapcsán, hiszen a tervezet értelmében országgyűlési képviselőként közel ötszáz eurót kellene fizetni havonta.

Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a VVD-ben támadták a törvénytervezetet, kritika érkezett a fiatal liberálisok részéről (JOVD), ők abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják a kormány terveit, akárcsak az ellenzéki pártok többsége. A holland sajtó is keményen fellépett a tervezet ellen, a Telegraaf napilap címlapon nevezte Mark Rutte kormányfőt Marx Rutte-nek, szerintük az egészségügyi reform nyílt támadás a keményen dolgozó holland lakosság irányába, a kormány szlogennel ellentétben Rutte nem” hidakat épít”, hanem épp lerombolja azokat.

Hollandia külkapcsolatai terén szintén reformok várhatók, ezek közül meghatározó a Közel-Kelet államaival való kapcsolattartás kérdése. Az új külügyminiszter Frans Timmermans bejelentette, hogy a külpolitikai stratégiaváltás elsősorban Izrael és Palesztina megítélésében fog jelentkezni, Hollandia kész elkötelezni magát a béke és stabilitás érdekében. Az előző kormánykoalíció Európában szinte egyedülálló módon Palesztina említése nélkül, kizárólag Izraellel tartott fenn kapcsolatokat. Ennek kitűnő példája, hogy 2012-ben egyedül Hollandia nem fogadott el egy uniós jegyzőkönyvet az Izraelben tapasztalható, palesztinokkal szembeni erőszakról. Az izraelbarát politika elsősorban Geert Wilders érdekeit szolgálta, aki nyíltan antiiszalmista Szabadságpárt vezetője, ugyanakkor ma már nem tagja a holland kabinetnek.

Ugyancsak meghatározó külpolitikai lépés, hogy holland külképviseletek és követségek tucatjai fognak bezárni Rutte reformjainak értelmében, hiszen a kormány közel 40 millió eurót szeretne spórolni e területen. A kormány máris bezárta a diplomáciai hálózat tíz követségét és közel háromszázan vesztették el állásukat a megszorítások következtében.  Felmérések szerint a külföldön dolgozó holland állampolgárok mintegy hatvan százaléka térhet haza , ellentétben például Belgiummal, ahonnan ugyanezen felmérés kevesebb mint 10 százaléknyi hazatelepülőt ígér.

A reformok többsége, főleg a belpolitikát érintők rendkívüli lakossági ellenállásba ütköztek. Rutte és a VVD támogatottsága szemmel láthatóan csökken a társadalombiztosítási tervek bejelentése óta. Az októberi felmérések eredményei alapján a kormányfő és pártja amennyiben most tartanának választásokat csupán 27 parlamenti mandátum megszerzésére lenne alkalmas, ehhez képest szeptemberben 41 helyet értek a párt számára a választói szavazatok. Mark Rutte miniszterelnök  nem kívánt hozzászólni a népszerűségi felmérés eredményeihez, a kormány továbbra is kitart a reformok mellett, hiszen alig pár hete kezdte meg hivatalos működését.