Hatalmas pofont kapott a miniszterelnök

Az Európai Néppárt nem jelölte alelnökének a bolgár miniszterelnök jelöltjét, Rumjana Zselevát. A közelmúltban az Európai Bizottságnál is sikertelenül pályázó Zseleváról több bolgár és nemzetközi forrás is azt állítja, hogy közeli kapcsolatokat ápol több szervezett bűnözői csoportosulással.

Hatalmas és csattanos pofont kapott Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, amikor a bukaresti Európai Néppárt (EPP) tisztújító ülésén nem választották újra Rumjana Zselevát a párt alelnöki tisztségére. A 10 kiadó alelnöki tisztségre alig 13-an jelentkeztek, ugyanakkor Zseleva így is csak a 12. helyet tudta megszerezni. A volt bolgár külügyminiszter és európai parlamenti képviselő neve ismerősen csenghet fülünkben, ő volt az a bolgár biztos-jelölt, akit az Európai Parlament nem választott meg 2009-ben. Akkor Bojko Boriszov kénytelen volt pótjelöltet állítani, az azóta kiválóan teljesítő Krisztalina Georgievát, ugyanis Zseleva a meghallgatás számos feltételénél kudarcot vallott.

Zselevára ugyan sokan üde foltként tekintenek a bolgár belpolitikában, mint fiatalos, lendületes politikusra, viszont szakmai felkészültsége, valamint a szervezet bűnözői körökkel való valós vagy feltételezett kapcsolatai egyaránt negatív árnyékot vetnek rá  európai körökben. A Wikileakshez hasonló tevékenységet folytató Bivol bolgár elektronikus hírportál terjedelmes anyagot közölt felületén Zseleváról, valamint múltjáról. A 2009-es bizottsági meghallgatáson Zseleva három ponton nem tudott sikeresen átjutni az Európai Parlament álláspontja szerint.  A hiányos szakmai és idegen nyelvi tudáson túl, ami sokkal nagyobb gondot jelentet Zseleva személyével kapcsolatban, a múltja és rokoni kapcsolatai támasztanak kétéséget. A kompromittáló anyagok kiszivárogtatásáról ismert honlap szerint Zseleva európai képviselői jelöltsége idején a „Global consult” kereskedelmi vállalatnak volt a menedzsere. Az európai parlamenti képviselők ugyan nem szavazták le Zselevát, mert időközben pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) visszavonta jelöltségét. A GERB nem tehetett mást, miután kiderült, hogy Zseleva  még az ETKO Schneidersnek is a menedzsere, egy olyan vállalatnak, amelyet még a kommunista rezsim Nemzetbiztonsági Ügynöksége (DSz) hozott létre. Erről a tényről még nem is tájékoztatták akkor az Európai Parlamentet, hanem két bolgár blogger szivárogtatta ki ezt az információt egy francia internetes felületen. Az incidenst követően Zseleva lemondott külügyminiszteri posztjáról és a GERB-nek vissza kellett vonnia biztosi jelöltségét.

A történtek fényében igen érdekes fejleményként értékelhető, hogy az Európai Néppárt megválasztotta Zselevát alelnökének 2009-ben, továbbá Boriszov továbbra is kedvelt embereinek körében tartotta. Zseleva idei jelöltségére nem sokan számítottak sem Bulgáriában, sem külföldön, legtöbben úgy vélték, hogy Andrej Kovácsev vagy Marija Gabriel EP-képviselők egyike lesz Borszov jelöltje. Boriszov és szűk köre eléggé kimért döntést hozhattak, ugyanis Zselevának szignifikáns kapcsolatai lehetnek Bulgáriában, különösen azt figyelembe véve, hogy férjének nevét sokan Bulgária egyik legbefolyásosabb csoportosulásához, a TIM-hez fűzik. A 40-es éveit taposó Zseleva sokkal inkább a kapcsolatok embere lehet Boriszov számára, mint a két, viszonylag tapasztalatlan és kis befolyással rendelkező európai parlamenti képviselő.

A szavazást követően a bolgár jobboldalhoz tartozó politikusok, mint például Cvetan Cvetanov belügyminiszter vagy Nadezsda Nejnszki egyaránt próbálták menteni a menthetőt és az EPP-re és a poszt súlytalanságára próbálták terelni a szót. Ez a kudarc azért is jelenthet csattanos pofont Boriszov arcán, mert 2013-ban országgyűlési választások lesznek az országban és minden presztízsre menő csata befolyásolhatja a lakosság véleményét. A GERB legnagyobb riválisa, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) e téren hatalmas előnyre tett szert, ugyanis idén ősszel megválasztották Szergej Sztanisev pártelnököt az Európai Szocialisták (PES) élére. A bolgár szocialisták nem is hagyták szó nélkül Zseleva kudarcát, sokuk szerint az európai politikusok már ismerik Boriszov és köre titkos kapcsolatainak rendszerét. Természetesen ez nem fedi le a valóságot, ugyanis a bolgár politikai rendszer titkos szervezett bűnözői szálairól nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A legtöbb kompromittáló információt a Wikileakshez hasonló forrásokból, vagy a külföldi titkosszolgálatok által készített megfigyelésekből vonhatjuk ki. A bolgár média függőségéről és objektivitásának hiányáról a „Reporters without borders” legújabb kimutatása szerint Bulgária lecsúszott a szólásszabadság ranglistájának 80. helyére ahol Kenyához és Togóhoz hasonló országokkal osztozkodik e nem dicsőséges pozíción.

A „Mediapool” értesülései szerint Boriszov már két hónapja megegyezett az EPP titkárával, Antonio Lopezzel, hogy bolgár alelnök helyett inkább román alelnök legyen a 10 személyes gárda soraiban.  A logika miszerint ezzel a lépéssel Boriszov viszonozta volna a 2009-es gesztust Romániának. Megkérdőjelezhető az értesülés, ugyanis ebben az esetben a bolgár miniszterelnök egy sokkal kisebb kaliberű politikust „áldozott” volna fel, valamint tény, hogy Zseleva neve az elmúlt időben sikeresen homályba veszett. A „Bivol” szerint Zseleva másfelől kiváló kapcsolatokat ápol több volt DSz-ügynökkel és vezetővel, akikre Boriszovnak feltétlenül szüksége van, ha meg szeretné hosszabbítani kormányfői mandátumát 2013-at követően. A Bivol kiszivárogtatott amerikai nagykövetségek jelentéseit idézi, ahol az amerikai diplomácia szófiai képviselői több alkalommal figyelmezették Washingtont, hogy a bolgár politikai életet még mindig a titkos szolgálatok, a rendőrség és az alvilági csoportosulások irányítják. Több, az oldalon megjelent dokumentumban még Boriszov neve is szerepel a 90-es évek óta a mai napig tartó illegális folyamatok egyik aktív résztvevőjeként.

Hogy mennyi az igazságalapja a nagykövetségi jelentéseknek, valamint a kompromatívnak titulált anyagoknak, lehetetlen megmondani. Annyi biztos, hogy a Bivolhoz hasonló internetes oldalakat masszív támadás éri az állami és a pénzügyi szektor részéről. Az oldalon kiszivárogtatott dokumentumok rendkívüli részletességgel értékelik Boriszov, körének és a bolgár politikai spektrum számos más befolyásos személyének 90-es évekbeli magántevékenységét. 

Bővebb információért érdemes meglátogatni a Bivol honlapját, ahol angol és bolgár nyelvű anyagok hosszan értékelik az elmúlt húsz év bolgár politikai elitjének titkos ügyleteit.