Szeparatista győzelem Flandriában

Rendkívüli eredménnyel zárultak az önkormányzati választások Belgiumban.  Európa szeme Antwerpenre szegeződött, ahol a szocialista Patrick Janssens és az Új Flamand Szövetség vezetője, Bart De Wever küzdött meg a polgámesteri székért. A küzdelemből végül a flamand nacionalista erők kerültek ki győztesen.

Bart De Wever antwerpeni győzelme, illetve a tény, hogy a belga lakosság jelentős része támogatja az Új Flamand Szövetséget  átrajzolhatja az ország politikai térképét. A 2001-ben alakult párt nacionalista értékeket vall és nyíltan támogatója a szövetségi állam felbomlásának. Programjukban többek közt szerepel, hogy kivétel nélkül minden lakos számára kötelezővé kéne tenni a holland nyelv használatát az ügyintézés során. Ez azért jelenthet kihívást, mert jelenleg Flandria nagy része az angol és francia nyelvet használja. Az N-VA elsősorban a  munkahelyteremtést, a bevándorlók védelmét és  a közbiztonságot hangsúlyozta a kampány során.

A szocialista vereség nem volt előre megjósolható, hiszen a kikőtővárosban sokáig a jellemzően szocialista értékeket képviselő pártok domináltak. Ennek ellenére De Wever nem kis vereséget mért ellenfelére, hiszen a szavazatok mintegy 37 százalékáz szerezte meg, míg Janssens 28 százalékkal végzett. Az újdonsült polgármester szerint a választási eredmények történelmi fordulópontot jelentenek: „ A flamandok óriási bizalmat adtak a kezünkbe. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy megkapják azt a képviseletet, amit megérdemelnek”.

Patrick Janssens veresége után elimerte, hogy soha nem gondolta volna, hogy az N-VA ilyen teljesítményre képes.  A politkus hisz abban, hogy a jobb ellenfelet méltatni kell, bár hangsúlyozta, hogy a szocialista kampány kiemelkedő volt. Ugyancsak csalódás érte a szélsőséges Flamand Érdekpártot,  akik nyíltan elutasítják a multikulturalizmust és követelik Flandria függetlenedését.  A csekély számú szavat oka az lehet, hogy az emebrek a kevésbé szélsőséges Új Flamand Szövetséget támogatták.

Ami De Wever politikáját illeti, ténylegesen hirdeti az elszakadást, ugyanakkor szerinte ezt fokozatosan kell elérni, ellentétben a radikálisokkal, akik az azonnali önigazgatásért küzdenek. A politkus győzelme után máris benyújtotta az államvezetésnek kérelmt, miszerint tárgyalni szeretne Belgium lazább könföderációvá alakításáról. Véleménye szerint nem folytatódhat, hogy Flandria  tartja el a nála sokkal szegényebb Vallóniát, ennek fényében pedig a jövő évi költségvetési viták keménynek ígérkeznek.

Az Európai Unió gazdasági válsága kapcsán az elszakadási törekvések megerősödtek a kontinensen. Katalónia és Skócia után úgy tűnik Flandria lehet a következő vitás kérdés,  az ügy fontosságát pedig növeli, hogy az érintett hat millió flamand  az ország össznépességének több mint fele. A belpolitikában a feszültségek növekedése úgy tűnik elkerülhetetlen, hiszen az állam megőrzésének hívei, akárcsak az elszakadni vágyók kitartanak politkai céljaik mellett.