Teljeskörű EU-szankciók Irán ellen

Gázembargót, pénzügyi blokádot, valamint további fém- és olajtermékek behozatali tilalmát rendelte el az Európai Unió Irán ellen. A tagállami külügyminiszterek a hétfői luxemburgi ülésükön így próbáltak további nyomást gyakorolni Teheránra a folytatódó atomprogramja miatt.

Széleskörű Irán elleni szankciók bevezetéséről állapodtak meg hétfői luxemburgi ülésükön az uniós külügyminiszterek. A tárcavezetők több fronton is próbálják gyengíteni a perzsa államot, végsősoron abból a célból, hogy Teherán hagyjon fel a nukleáris programjával, amelyről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is úgy látja, hogy nem békés célú.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülés után hangsúlyozta, csak olyan szankciós eszközökhöz nyúltak a tagállamok, amelyek nem az állampolgárokat, hanem kifejezetten az atomprogramot és az atomfegyverkezési törekvéseket gyengítik.

A tagországok nagyjából igazodtak a már korábban informálisan beharangozott szankciókhoz. Ezek szerint elsőként gázembargót hirdetnek Iránnal szemben. Ez praktikusan azt jelentheti, hogy az uniós tagállamok a júliusi kőolaj-embargó bevezetése után jövőben földgázt sem importálhatnak Iránból. Utóbbi némiképp bonyolultabb a tavaly januári döntésnélnél, mivel a tagországok nem vásárolnak közvetlenül iráni földgázt. A tilalom nemcsak az importra, de a vásárlásra, a szállításra, és az ezekkel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások nyújtására is vonatkozik.

Görögország az egyetlen uniós tagállam, ahová közvetetten érkezhet iráni gáz, de az is csak Törökországon keresztül. Ankara ugyanis vásárol gázt Teherántól, de azerbajdzsáni és orosz gázzal összekeverve adja tovább Athénnak. Görögország ezért sosem lehet biztos abban, hogy mikor is fogyaszt iráni gázt, és mikor nem, ráadásul azzal sincs tisztában, hogy mennyi iráni földgáz érkezik Görögországba.

Éppen a bizonytalanság volt az oka annak, hogy a görög delegáció az előzetes egyeztetéseken nem támogatta a gázembargó bevezetését. A BruxInfónak nyilatkozó diplomaták szerint Ettől függetlenül mindez vélhetőleg nem okoz számottevő és jelentős bevételkiesést Irán számára, „a döntés sokkal inkább szimbolikus jellegű” – mondta a BruxInfónak egy szakértő. Kiteljesítette viszont az EU a júliustól teljeskörűen működő olajembargót, amely egyes számítások szerint eddig 5, mások szerint 10 milliárd amerikai dollárral rövidítette meg az iráni állami költségvetést.

Nyár óta naponta csak másfélmillió hordónyi olajat tud csak értékesíteni Irán – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség minap közzétett jelentéséből, ez érdemi visszaesés a tavaly év végi állapothoz képest.

„Ezek a szankciók nagyon fognak fájni Teheránnak” – jellemezte a helyzetet egy brüsszeli uniós forrás. A diplomata szerint egyébként nem kell már sokat várni a nukleáris programmal kapcsolatos vita megoldására sem, „Irán ugyanis nem fogja tudni sokáig fenntartani a jelenlegi helyzetet, egy szegény, meggyengült országról beszélünk” – tette hozzá.

Ezt látszik alátámasztani az EUObserver írása is, amely arra mutat rá, hogy az iráni valuta, a rial múlt szerdán 40 százalékkal esett, „a jelenlegi 40 ezer rialos euróár karácsonyig 80 ezer rialra gyengülhet”.

Komoly sebet üthet az iráni gazdaságon az, hogy a miniszterek teljes pénzügyi blokádot is hirdettek Irán ellen. Eszerint nem folyhat semmilyen pénzmozgás az európai uniós és az iráni bankok között. Kivételt jelenthet, ha a tagállami hatóságok kifejezetten felmentést adnak egy-egy tranzakció számára. Szigorította az EU az iráni jegybankkal összefüggő korábbi korlátozásokat is. Ezeknek is az a céljuk, hogy vállalatok és kormányok ne tudjanak anyagilag hozzájárulni az urándúsítás folytatásához.

Nem szállíthatnak a tagállamok és az EU területén működő vállalkozások Iránnak fémeket és fémszármazékokat, valamint bármilyen olyan nyersanyagot, amelyeket felhasználhat a perzsa ország a nukleáris programja során. Az uniós bankok kötelezettséget vállaltak arra is, hogy nem nyújtanak ezentúl semmilyen pénzügyi szolgáltatást Teherán számára, tehát nem vállalnak pénzügyi garanciát és nem értékesítenek számára biztosításokat sem.

Catherine Ashton azt mondta, irán kapcsán továbbra is próbáljűk követni az úgynevezett kettős megközelítést (twin-track approach), amely szerint egyrészt a szankciók szigorításával gyakorolnak nyomást a rezsimre, másrészt tárgyalásos úton próbálj az EU és a nemzetközi közösség elérni, hogy Teherán hagyjon fel az urándúsítással.

Kiterjedt vitát folytattak az uniós külügyminiszterek Szíriáról is. A tárcavezetők a Damaszkusz elleni szankciókat is szigorították. Újabb 28 szíriai állampolgár európai uniós beutazását tiltja meg a közösség, és zárolja az Európában tárolt vagyonukat is. Ők jellemzően a szíriai rezsim által alkalmazott erőszakos cselekményekhez kötődnek – áll a külügyminiszteri ülésről kiadott közleményben. Ugyancsak befagyasztotta az EU két szíriai vállalkozás európai vagyonát is, amelyek kapcsán felvetődött a gyanú, hogy jelentősen hozzájárult az Asszád-rezsim működéséhez.

Szigorította az EU a már meglévő fegyverszállítási korlátozásokat is Szíria felé, emellett pedig az arab ország légiközlekedéséből is kevesebb pénzt láthat majd az állami büdzsé, a légitársaság gépei ugyanis mostantól nem szállíthatnak utasokat az Európai Unióba.