Baloldali és orosz siker Litvániában?

Litvániában vasárnap tartották a parlamenti választások első fordulóját, amely során a várakozásoknak megfelelően szétaprózódtak a szavazatok. Bár a második forduló még hátra van, a jelenlegi helyzetben egy legalább hárompárti baloldali koalíció tűnik a legvalószínűbbnek. A voksolással egybekötött népszavazáson a szavazók többsége elutasította az új atomerőmű építésének tervét.

A Munkáspárt várhatja az első helyről a második fordulót, a szavazatok 20 százalékát begyűjtve. Másodikként a jelenleg kormányzó, a megszorításokat és reformokat levezénylő Szülőföld Unió – Litván Kereszténydemokrata Párt áll, 15 százalékkal. Bár ez az eredmény nem sokkal marad el a négy évvel ezelőtti 19 százaléktól (főleg annak fényében, hogy akkor a jobboldali tömörülés sokat javított a második körben), a többi koalíciós párt azonban igencsak leszerepelt. Az összeolvadt Liberális és Centrum Unió, valamint Nemzeti Feltámadás mindössze a voksok négy százalékát gyűjtötte be, míg négy éve külön-külön 5, ill. 15 százalékot értek el.

A koalícióra a Munkáspárt mellett a 18,4 százalékon álló Szociáldemokraták, és a hét százalékot gyűjtő Rend és Igazságosság a legesélyesebb. Az már a második fordulón múlik, hogy a három pártnak meg lesz-e a parlamenti többsége, vagy más szövetségesek után kell kutatnia.

A Bátorság Útja nevű új párt némi meglepetésre a szavazatok nyolc százalékát kapta, de egyik oldal sem igazán tudja mire számíthat a friss parlamenti szereplőtől. A jelenlegi koalíció utolsó tagja, a Liberális Mozgalom 8,4 százalékával növelte négy évvel ezelőtti támogatottságát. A nagyszámú lengyel kisebbséget képviselő politikai szerveződés hat százalékot kapott, vagyis saját parlamenti képviselete lesz a litvániai lengyeleknek.

Orosz siker?

A várakozásokkal ellentétben az atomerőműről szóló népszavazás eredményes volt, hiszen a választópolgárok több mint fele (52 százalék) adott hangot véleményének. 62 százalékuk pedig elutasította az új energiaközpont létesítését. Az eredményt a honvédelmi miniszter orosz sikernek nevezte, hiszen a litván atomerőműre azért lett volna szükség, hogy valamelyest függetlenedjen az ország a jóval az átlagos piaci ér felett importált orosz energiától. Litvániának volt már egy erőműve, melyet azonban rossz állapota miatt három éve lezártak. Ezt pótolná az új projekt.

A népszavazás ugyanakkor nem kötelező érvényű, vagyis az új kormány dönthet majd a terv sorsáról, mint ahogyan a távozó kabinet által tervbe vett LNG-terminál jövőjéről is.