Ötéves börtönbüntetés járna a bennfentes kereskedelemért

Legalább öt éves szabadságvesztés kiszabásával sújtaná a bennfentes kereskedelem vagy a piac manipulálásának minősített eseteit az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága, amely kedden szavazott a jogszabályról.

Nem kegyelmezne a pénzügyi piacokat különböző módon manipulálóknak és más csalóknak az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága, amely kedden szavazott az ilyen bűncselekményeket Európa-szerte egységes szankciókkal sújtó jogszabályról készült jelentésről.

A képviselők azt szeretnék, ha a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció legsúlyosabb eseteit legalább 5 éves szabadságvesztéssel torolnák meg az EU egészében, már a jövő évtől. Az ilyen cselekmények miatt maximálisan kiszabható büntetések jelenleg nagyon eltérőek az Európai Unió tagállamaiban. A bennfentes kereskedelemért például Észtországban legfeljebb 30 nap elzárást lehet leakasztani, miközben Olaszországban és Szlovákiában 12 éves börtönbüntetésre is ítélhetik azt, aki ilyet elkövet. A piac manipulálása miatt Észtországban maximum 30 napra csukhatnak valakit börtönbe, Szlovákiában viszont akár 15 éves szabadságvesztés is kiszabható emiatt.

Az Alrene McCarthy, brit munkáspárti képviselő által jegyzett jelentés egységesen minimum 2 éves szabadságvesztéssel büntetné a piaci manipuláció más, enyhébbnek minősülő formáit is.

A szakbizottság szerint akkor büntetnék öt éves szabadságvesztéssel a bennfentes kereskedelmet, ha az ilyen információt szándékosan pénzügyi eszközök megszerzésére; egy rendelés törlésére vagy módosítására használják, vagy egy ilyen érzékeny információval rendelkező személyt bennfentes kereskedelemre bíztatnak.

Ugyancsak öt éves börtönbüntetésre ítélnék piaci manipuláció címén azokat, akik olyan ügyletben vesznek részt vagy olyan megrendelést adnak, ami félrevezető vagy annak tetsző információkat tartalmaz; olyan ügyletbe szállnak be, ami egy vagy több pénzügyi eszköz árát befolyásolhatja vagy garantálhatja; illetve az úgynevezett benchmarkok kiszámítását manipuláló hamis vagy félrevezető információkat és jelzéseket adnak.

„Az EU nem keltheti azt a látszatot, hogy könnyű kibúvót vagy menedéket kínál a piaci visszaélések elkövetőinek. Ezért vezetünk be első ízben az egész EU-ban érvényes büntetőjogi szankciókat. A Libor-botrány jól demonstrálta, hogy a pénzügyi szektor kulturája nem változott és nem bízhatunk az önszabályozásukban” – jelentette ki Alrene McCarthy jelentéstevő.