Októberben találkozhat Navracsics és ír kollégája a gázoló ügyében

Az október 26-i luxemburgi igazságügyi miniszteri ülés margóján vitathatja meg a magyar és az ír tárcavezető, valamint az igazságügyekért felelős EU-biztos az ír gázoló kiadatásának ügyét – tájékoztatta a BruxInfót az Európai Bizottság azt követően, hogy Viviane Reding erről levélben is tájékoztatta Navracsics Tibor minisztert. Az uniós biztos ugyanakkor leszögezte, a testület csak közvetítőként léphet fel a kétoldalú ügyben.

Az Európai Bizottság alelnöke kedden levélben tájékoztatta a közigazgatási és igazságügyi minisztert arról, hogy az október 26-án, Luxemburgban megrendezendő uniós igazságügyi miniszteri találkozó margóján lehetne sort keríteni egy miniszteri szintű eszmecserére az ír gázoló ügyében – értesült a BruxInfo bizottsági forrásból. Viviane Reding azt követően írt Navracsics Tibornak, hogy a magyar kormány először júliusban, másodszor pedig a múlt héten kért segítséget a Bizottságtól az ír állampolgár 12 évvel ezelőtti ügyében.

Francis Ciarán Tobin 2000 áprilisában Leányfalun gázolt el két magyar gyermeket, akik életüket is vesztették a balesetben. Még mielőtt a bíróság döntést hozott volna az ügyében, Tobin – mivel időközben megszűnt a magyarországi munkaviszonya – 2000 novemberében hazatért Írországba, 2002-ben viszont a bíróság 18 hónap szabadságvesztésre ítélte az ír férfit. Magyarország kérte Francis Ciarán Tobin kiadatását a dublini hatóságoktól, akik viszont ezt megtagadták.

Az akkori ír jogszabályok szerint ugyanis csak akkor lehet valakit kiadni egy másik országnak, ha bebizonyosodik, hogy az illető megszökött az adott országból a büntetése elől. Az ír legfelsőbb bíróság azonban úgy vélte, Tobin nem szökött meg, így nem is lehet kiadni Magyarországnak. Időközben kiderült, hogy Írország hibásan alkotott törvényt az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabályból, így az adott előfeltételt törölni kell a törvényből. Ezt Írország meg is tette, az idén júniusi ismételt legfelsőbb bírósági határozat pedig megállapította, hogy – noha Írország annak idején hibát követett el – de egy törvénymódosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya, tehát Tobint továbbra sem lehet kiadni Magyarországnak.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt követően kért júniusban uniós közbenjárást Viviane Redingtől, akinek a kezdeményezésére júliusban szakértői szinten tárgyalóasztalhoz ültek a felek, a kabinet viszont miniszteri szintű találkozót kért.

A BruxInfo júliusban arról írt, hogy a brüsszeli találkozón érdemi előrelépés nem történt. Akkor kiderült, az Európai Bizottság nem kérheti jogilag az ír gázoló kiadatását, erre nincs kompetenciája, a közvetítőszerepet viszont vállalta, Mina Andrejeva szóvivő szerint azért, hogy a testület tisztán lássa: miért nem működik a két ország között az európai elfogatóparancs intézménye.

Az uniós biztos most jelezte, az októberi tanácsülésen leülhetnek ugyan hármasban, de a Bizottság továbbra is csak közvetítői szerepet játszhat. Navracsics Tibor az MTI tudósítása szerint egy szerdai sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, jó viszonyban van ír kollégájával, ezért ő nem is közvetítést kért a Bizottság alelnökétől, hanem „megoldást”. A tárcavezető szerint olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy ne fordulhasson elő, hogy az Európai Unió egyik tagállamában egy közlekedési balesetet okozó ember két gyermeket megöl, majd nem kell letöltenie a jogerősen kiszabott büntetését.

Bizottsági források magyarázata szerint éppen ezt célozza az európai elfogatóparancs, az eddigi egyeztetések ugyanakkor nem tártak fel a rendszerrel összefüggő jelentős problémát. Az ír-magyar konfliktust, mint a szakértők jelezték, egyértelműen az okozta, hogy Írország nem ültette át megfelelően a nemzeti jogrendjébe az ezzel kapcsolatos irányelvet, arra viszont csak a Lisszaboni Szerződés 2014. január 1-jén hatályba lépő passzusa hatalmazza majd fel a testületet, hogy ilyen kérdésekben is a szokott módon (pl. kötelezettségszegési eljárás indításával) kikényszeríthesse az igazságügyi uniós jogszabályok megfelelő átvételét.

Brüsszel ennek megfelelően egyelőre nem lát jogi lehetőséget az ír gázoló kiadatására, szerinte az egyetlen lehetőség annak elérése, hogy a férfi Írországban tölthesse le a büntetéséből hátralévő időszakot. Francis Ciarán Tobin ugyanis 2011 novemberében önként fogdába vonult Dublinban azzal, hogy minél rövidebb legyen egy esetlegesen Magyarországon letöltendő büntetés, az idén júniusi legfelsőbb bírósági döntés viszont ezt okafogyottá tette.

Az európai elfogatóparancs rendszerének hibáira egy másik ügy is rámutat. Ausztria és Litvánia között diplomáciai feszültséget okozott, hogy az osztrák hatóságok 2011 júliusában letartóztattak a schwechati repülőtéren egy litván állampolgárságú férfit, akit másnap szabadon engedtek. Mihail G korábban szovjet KGB-ügynök volt, és a litván vádhatóság szerint ő tehető felelőssé azért, hogy a vilniusi tévétorony 1991-es ostroma során 14 állampolgár vesztette életét.