Napirenden marad a Benes-dekrétumok ügye

Levélben kéri az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormány tájékoztatását arról, hogy miért van hatályban Szlovákiában a Benes-dekrétumok hatályát megerősítő parlamenti határozat. A testület a csütörtöki ülésén tárgyalta meg azt az állampolgári beadványt, amely szerint az uniós jogszabályokkal ellentétes a határozat.

A szlovák kormánytól vár tájékoztatást az Európai Parlament petíciós bizottsága a Benes-dekrétumokat lényegében megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozat uniós jogszerűsége kapcsán. A testület csütörtökön délelőtt tárgyalta meg azt a beadványt, amely azt kéri: az Európai Unió érje el a szlovák határozat megszüntetését. Ezt követően a szakbizottság elnöke azt mondta, az ügy napirenden marad, a következő olyan ülésre, amelyen tovább tárgyalják a beadványt, meg fogják hívni a pozsonyi kabinet képviselőjét is, hogy adjon tájékoztatást a kormány esetleges terveiről.

A Szlovák Nemzeti Tanács 2007-ben fogadott el olyan tartalmú parlamenti határozatot, amely érinthetetlennek nevezte a csehszlovák államiságot megteremtő 143 elnöki rendeletet, amit akkor államfőként Edvard Benes adott ki. Ezek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 pedig közvetetten érinti a kollektíven bűnösnek tartott szudéta német és magyar nemzetet.

Juhász Imre, a beadvány készítője a szakbizottsági ülésen elmondta, a kollektív bűnösségen alapuló dekrétumok a megerősítő határozattal még mindig érvényben vannak, ezzel pedig szerinte az EU Alapjogi Chartáját sérti meg Szlovákia. Éppen ezért kéri a petícióban, hogy az EU nyomására Szlovákia helyezze hatályon kívül a határozatot. Juhász Imre kifejtette, az egyik dekrétum például megtiltja, hogy el lehessen ítélni azokat, akik a magyarok sérelmére emberiesség elleni bűntettet követnek el. „Hogyan lehet, hogy a XXI. században ezek a törvények még mindig érinthetetlenek?” – tette fel a kérdést a beadványozó.

A felszólaló képviselők többsége egyetértett ezzel. A néppárti Bagó Zoltán szerint a parlamenti határozat az élőjog része, a dekrétumoknak a mai napig van joghatásuk, méghozzá diszkriminatív egyes nemzetekre nézve. A politikus úgy látja, hogy a kérdéses jogszabályok a mai napig a kollektív bűn elvén alapulnak, ezért uniós jogellenesek.

Hasonlóan látja Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő is, aki erkölcsi bocsánatkérést sürgetett Szlovákia részéről. A képviselő szerint a Benes-dekrétumok nem tekinthetők a történelem részének, hiszen a jogfolytonosság egyértelmű, és ezt meg is erősíti a 2007-es szlovák parlamenti határozat. Tabajdi Csaba és Bagó Zoltán támogatta azt is, hogy induljon tényfeltáró misszió Pozsonyba.

A szintén szocialista Victor Bostinaru viszont óvatosságra intett a kérdésben. A román képviselő szerint a Benes-dekrétumok ügye lezáródott, annak semmilyen jogkövetkezménye nincs. Felszólalásában elmondta, a dekrétumok megkérdőjelezése a cseh és a szlovák államiságot vonja kétségbe.

Az Európai Bizottság jelenlévő képviselője jelezte, hogy a Benes-dekrétumok ügyében uniós közbeavatkozásra nincs lehetőség, hiszen azok nem érintik az európai uniós jogot. A testület szerint az EU Alapszerződése, ami alapján vizsgálni lehetne a dekrétumokat, 1957-ben született, jóval később, mint a csehszlovák elnöki rendeletek.