Magyarország megsértette a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jogot

Az EU luxembourgi székhelyű bíróságának kijelölt főtanácsnoka – csütörtökön közzétett indítványában – annak megállapítását javasolja, hogy Magyarország megsértette a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jog egyes előírásait.

Niilo Jääskinen főtanácsnok több olyan ügyben tette közzé szakvéleményét, amelyek közös vonása, hogy azokat az Európai Bizottság indította az EU Bírósága előtt vasúti témában több tagország – Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, illetve Portugália – ellen. Az előkészítő szerepet betöltő kijelölt főtanácsnok indítványa nem köti az ügyet később elbíráló bíróságot, ám a gyakorlati tapasztalatok szerint viszonylag ritkán fordul elő, hogy az ítélet lényegesen eltérjen az indítvány tartalmától.

A főtanácsnok úgy véli, hogy Magyarország nem teljesítette az egyik uniós irányelvből fakadó kötelezettségét: nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát, és nem fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra működtetéséhez és használatához kapcsolódó költségek és díjak csökkentésére ösztönöznek. Jääskinen szerint Magyarország nem biztosította a pályahálózat-üzemeltetők által beszedett díjak, valamint a vasúti hálózat rendelkezésre bocsátásához közvetlenül kapcsolódó költségek egyenlőségét.

Nem értett azonban egyet a főtanácsnok az uniós javaslattevő-végrehajtó testület azon álláspontjával, hogy a történeti vasúttársaságok – a MÁV és a GySEV – által biztosított forgalomirányításba a menetvonal-kijelölés, vagyis az infrastruktúra elosztása is beletartozik, amit egy független szervezetnek kellene gyakorolnia.

Jääskinen álláspontja ezzel szemben az, hogy a forgalomirányítás – mivel nem tartozik az alapvető funkciók közé – a vasúttársaságokra bízható. Ezen felül szerinte a MÁV és a GySEV semmilyen versenyelőnyre nem tesz szert azáltal, hogy forgalomirányítóként tájékoztatást kap az infrastruktúra-elosztási döntésekről.