Szlovákiai magyarság: nem helyes út a folyamatos alkalmazkodás

A Gombaszögi Nyári Tábor vendége volt Berényi József, az MKP elnöke és Bugár Béla, a Most-Híd vezetője, akik – külön-külön – egy vitafórum keretében találkoztak a tábor lakóival. A Felvidék Ma összefoglalója.

Berényi József a 2012. március 10-i előrehozott parlamenti választások eredményével kapcsolatban elmondta, hogy a másfél év kevés volt a szavazótáboruk bővítéséhez. Az MKP-re leadott szavazatok azonban egy értékrend és akarat mellett sorakoztak fel, melyek közé tartozik a felvidéki magyarság lélekszám-csökkenésének megállítása is.

Az autonómiára vonatkozó műsorvezetői kérdéssel kapcsolatban az MKP elnöke emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül 11-ben működnek különböző autonómia-modellek, amelyek megfelelő eszköznek bizonyultak az adott országokban fellépett problémák kezelésére. Minden országnak specifikus problémái vannak, tanulmányozni kell, hogy a más országokban használt megoldások közül melyek alkalmazhatók Szlovákiában. Berényi szerint Magyarország nézve sem szabad egyformán tekinteni a határon túli magyarokra, ugyanis más a helyzet a Vajdaságban, az Erdélyben, a Felvidéken, illetve a Kárpátalján. Ezekben az országokban is más és más akadályokkal szembesül a magyarság, és így különböző megoldásokra van szükség.

Berényi József szerint a gyakorlati életben sok esetben rajtunk múlik az identitásunk megőrzése. A Magyarországra költözött szlovákok olykor jobban küzdenek ezért, mint Szlovákiában a magyarok egy része. A rajkai szlovákok példája is mutatja, hogy lehet ragaszkodni az anyanyelvhez.

Az MKP elnöke úgy véli, hogy nem helyes út a folyamatos alkalmazkodás. Nagyon szimpatikus volt számára, amikor a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága révkomáromi kihelyezett ülésén résztvevő fiatalok felváltva használták a Felvidék és a Szlovákia kifejezéseket, ahogy éppen a nyelvükre jött, még akkor is, ha a szlovák politikusok emiatt gyakran háborognak.

Arra a kérdésre, hogy a Most-Híd miért nem vesz részt a magyar-magyar kapcsolattartásban, Berényi József elmondta, magyarországi politikusok felé már tolmácsolta ezt az igényt. A magyar kormányzat döntése szerint a magyar etnikai pártokkal tartja fent a KMKF és a MÁÉRT keretein belül a kapcsolatot. Ha a szlovákiai Most-Hídat is bevonnák ide, akkor más szerbiai, erdélyi pártokkal is fel kellene venniük a kapcsolatot, olyanokkal, melyekben szintén vannak magyarok. Berényi emlékeztetett arra is, hogy Szili Katalintól, a Magyar Országgyűlés volt elnökétől még az előző magyar kormányzat idején idején kaptak meghívást a Most-Híd képviselői a KMKF ülésére, ám ők akkor sem jöttek el Budapestre.

Bugár Béla szerint a Most-Híd egy realitásokra épülő párt

A magyarok fogyásának legnagyobb okát abban látja, hogy sok szlovákiai magyar szülő szlovák iskolába íratja gyermekét. És persze más okok is, például, hogy a szlovákiai magyarok sem élnek kellő mértékben a törvény adta lehetőségekkel, mint például a magyar névhasználattal.

A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztossá való kinevezése kapcsán elmondta, hogy kemény tárgyalásaik voltak Robert Fico miniszterelnökkel, hogy valós kompetenciák is legyenek a tisztség mögött. Amennyiben úgy alakulna, hogy úgy látják, ez a valóságban nem teljesül, akkor „A. Nagy László akár veheti a kalapját”.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban Bugár butaságnak tartja, ha egy ország csak azért válik meg állampolgáraitól, mert azok felvették más ország állampolgárságát. A törvény módosításának folyamata még nem indult meg, ha ez megtörténik, akkor elvárásaik szerint A. Nagy László is közreműködhet ebben.

A mai szlovák-magyar viszály háttere a Most-Híd elnöke szerint a történelmi múltban gyökerezik, illetve annak tanításában.

Ami a Most-Híd megalakulását illeti, Bugár nem akarta egyedül az okokat sorolni, reméli, hogy a most folyó tárgyalások eredményt hoznak, és azt is megmutatják, hogy különböző utakon járva is elősegíthetik a meglévő problémák megoldását.

A Most-Híd és Magyarország viszonyáról elmondta, nem érkezett még Magyarországról megkeresés, ők egyenrangú partnerként készek a kapcsolattartásra. „A Híd igenis, többségi magyar párt, igaz, vannak szlovák szavazóink is” – mondta Bugár. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel kapcsolatban elmondta, amióta megalakult az új párt, nincs közöttük semmilyen viszony vagy kapcsolattartás. „A labda Magyarországon pattog” – fogalmazott Bugár.