Dán válasz a magyar kohéziós bírálatra

A leköszönő dán elnökség hétfőn cáfolta, hogy nem méltányosan jártak volna el a többéves pénzügyi tervről szóló tárgyalási keret elkészítésekor Magyarországgal. „Senki sem elégedett száz százalékig”– tette hozzá a ciprusi EU-ügyi államtitkár.

Közvetve visszautasította a búcsúzó dán elnökség egyik kulcsembere a magyar miniszterelnök múlt heti EU-csúcson elhangzott, Koppenhágának címzett bírálatát amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások összefoglalója nem kínált Budapest számára elfogadható megoldást a kohéziós alapok javasolt megvágásának problémájára.

Jeppe Tranholm-Mikkelsen nagykövet a BruxInfo kérdésére válaszolva közölte, hogy az elnökség méltányos tárgyalási keretben foglalta össze a megbeszélések eddigi eredményeit, és a tárgyalásoknak ebben a szakaszában nem Magyarország az egyetlen, amely elégedetlen az állással. Ha így lenne, a ciprusi elnökségnek nem is lenne további dolga vele – tette hozzá. „Úgy gondoljuk, hogy méltányosan bántunk a magyarokkal, a szöveg vonatkozó részében van is egy külön az ő problémájukra vonatkozó elem, más kérdés, hogy ez őket nem elégítette ki” – hangsúlyozta.

„Száz százalékig senki sem elégedett, még legalább húsz hasonló közleményt tudnék mutatni Önnek” – válaszolta ugyanerre a kérdésre a ciprusi EU-ügyi államtitkár. Andreasz Mavrojannisz hozzátette, hogy a július elsején hivatalba lépett ciprusi elnökség olyan megoldáson dolgozik majd, ami mindenkit kielégít, de a javaslatnak eléggé ambiciózusnak kell lennie.

A magyar kormányfő az uniós csúcson fejtette ki, hogy nem tud csatlakozni a dán elnökségnek ezen a területen kifejtett tevékenységét méltatók köréhez, mert az elnökség által jegyzett tárgyalási keret nem kínál elfogadható megoldást a magyar kohéziós pénzek aránytalan megvágására, ami a Bizottság javaslatából következik.

Orbán Viktor megengedhetetlennek nevezte, hogy az eddigi kohéziós politikai támogatások 20 százalékát elvegyék „egy olyan országtól, amelyik elsőnek dőlt be a gazdasági válság kirobbanása után, és ahol az egy főre jutó GDP a soron következő hét éves pénzügyi időszak elején is, végén is az EU átlag 75 százaléka alatt lesz”. Orbán szerint éppen ezért a dán elnökség összefoglalója a viták eddigi menetéről a magyar delegáció számára nem minősíthető tárgyalási alapnak. Különösen nem annak fényében, hogy a magyarországi fejlesztéseknek több mint 90 százalékát közösségi forrásokból finanszírozzák.

A kormányfő fontosnak érezte aláhúzni, hogy ha e kérdéskörben nem születik megoldás, akkor a 2014-2020 közötti közösségi keretköltségvetésről, akkor „nem lehet majd megállapodásra jutni”.

A dán elnökség által készített tárgyalási keret annyiban javít a helyzeten, hogy az egyes országok által felhasználható kohéziós támogatások Bizottság által javasolt egységes, GDP-arányában 2,5 százalékos felső határa helyett 2,X százalékot rakott be a nem hivatalos szövegbe. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ez lehet akár 2,99 százalék, vagyis majdnem 3 százalék is, ami szerintük ugyan nem adná vissza 100 százalékig a korábbi összegeket, de a veszteségek egy nagy részét kompenzálná. Becslésük szerint miközben a Bizottság eredeti javaslatával hazánk 21 százalékot bukna a forrásokon 2014 és 2020 között a jelenlegi hétéves időszakhoz képest, addig a dán elképzelések körülbelül 5 százalékra vinnék le a veszteséget.

Elnökségi források úgy vélték, hogy bár szerintük sokat tettek azért, hogy a magyarok problémáját megoldják, ez szemmel láthatóan nem elégíti ki Budapestet. Ettől függetlenül úgy látják, hogy a Tanácsban tisztában vannak a magyar probléma súlyával és készek is kezelni azt. „A Tanácsban készség mutatkozott ara, hogy tegyünk valamit” – mondták.

Hazánkat két okból is hátrányos helyzetbe hozta a Bizottság kohéziós forrásokra vonatkozó javaslata. Egyfelől a lehívható támogatások felső határa a jelenlegi GDP-arányosan 3,5 körüli szintről 2,5 százalékra csökkenne, másfelől Brüsszel rendkívül alacsony növekedést becsül Magyarország számára a 2008 és 2010 közötti bázisidőszak alapján.

Hírek szerint a Bizottság még a nyári szünet előtt előrukkol majd a költségvetési javaslatának felülvizsgálatával az új növekedési előrejelzések figyelembevételével. Ez várhatóan kedvezőbb lesz a három ugyancsak mostohán kezelt balti állam számára, ám hazánk gondjain továbbra sem fog enyhíteni. Az aktualizált változat a 2009-2011-es növekedési átlag alapján készül majd és ezúttal először figyelembe veszi majd a jövő nyári horvát csatlakozás költségeit is.