Dán válasz a magyar kohéziós bírálatra

A leköszönő dán elnökség hétfőn cáfolta, hogy nem méltányosan jártak volna el a többéves pénzügyi tervről szóló tárgyalási keret elkészítésekor Magyarországgal. „Senki sem elégedett száz százalékig”– tette hozzá a ciprusi EU-ügyi államtitkár.

Közvetve visszautasította a búcsúzó dán elnökség egyik kulcsembere a magyar miniszterelnök múlt heti EU-csúcson elhangzott, Koppenhágának címzett bírálatát amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások összefoglalója nem kínált Budapest számára elfogadható megoldást a kohéziós alapok javasolt megvágásának problémájára.

Jeppe Tranholm-Mikkelsen nagykövet a BruxInfo kérdésére válaszolva közölte, hogy az elnökség méltányos tárgyalási keretben foglalta össze a megbeszélések eddigi eredményeit, és a tárgyalásoknak ebben a szakaszában nem Magyarország az egyetlen, amely elégedetlen az állással. Ha így lenne, a ciprusi elnökségnek nem is lenne további dolga vele – tette hozzá. „Úgy gondoljuk, hogy méltányosan bántunk a magyarokkal, a szöveg vonatkozó részében van is egy külön az ő problémájukra vonatkozó elem, más kérdés, hogy ez őket nem elégítette ki” – hangsúlyozta.

„Száz százalékig senki sem elégedett, még legalább húsz hasonló közleményt tudnék mutatni Önnek” – válaszolta ugyanerre a kérdésre a ciprusi EU-ügyi államtitkár. Andreasz Mavrojannisz hozzátette, hogy a július elsején hivatalba lépett ciprusi elnökség olyan megoldáson dolgozik majd, ami mindenkit kielégít, de a javaslatnak eléggé ambiciózusnak kell lennie.

A magyar kormányfő az uniós csúcson fejtette ki, hogy nem tud csatlakozni a dán elnökségnek ezen a területen kifejtett tevékenységét méltatók köréhez, mert az elnökség által jegyzett tárgyalási keret nem kínál elfogadható megoldást a magyar kohéziós pénzek aránytalan megvágására, ami a Bizottság javaslatából következik.

Orbán Viktor megengedhetetlennek nevezte, hogy az eddigi kohéziós politikai támogatások 20 százalékát elvegyék “egy olyan országtól, amelyik elsőnek dőlt be a gazdasági válság kirobbanása után, és ahol az egy főre jutó GDP a soron következő hét éves pénzügyi időszak elején is, végén is az EU átlag 75 százaléka alatt lesz”. Orbán szerint éppen ezért a dán elnökség összefoglalója a viták eddigi menetéről a magyar delegáció számára nem minősíthető tárgyalási alapnak. Különösen nem annak fényében, hogy a magyarországi fejlesztéseknek több mint 90 százalékát közösségi forrásokból finanszírozzák.

A kormányfő fontosnak érezte aláhúzni, hogy ha e kérdéskörben nem születik megoldás, akkor a 2014-2020 közötti közösségi keretköltségvetésről, akkor „nem lehet majd megállapodásra jutni”.

A dán elnökség által készített tárgyalási keret annyiban javít a helyzeten, hogy az egyes országok által felhasználható kohéziós támogatások Bizottság által javasolt egységes, GDP-arányában 2,5 százalékos felső határa helyett 2,X százalékot rakott be a nem hivatalos szövegbe. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ez lehet akár 2,99 százalék, vagyis majdnem 3 százalék is, ami szerintük ugyan nem adná vissza 100 százalékig a korábbi összegeket, de a veszteségek egy nagy részét kompenzálná. Becslésük szerint miközben a Bizottság eredeti javaslatával hazánk 21 százalékot bukna a forrásokon 2014 és 2020 között a jelenlegi hétéves időszakhoz képest, addig a dán elképzelések körülbelül 5 százalékra vinnék le a veszteséget.

Elnökségi források úgy vélték, hogy bár szerintük sokat tettek azért, hogy a magyarok problémáját megoldják, ez szemmel láthatóan nem elégíti ki Budapestet. Ettől függetlenül úgy látják, hogy a Tanácsban tisztában vannak a magyar probléma súlyával és készek is kezelni azt. „A Tanácsban készség mutatkozott ara, hogy tegyünk valamit” – mondták.

Hazánkat két okból is hátrányos helyzetbe hozta a Bizottság kohéziós forrásokra vonatkozó javaslata. Egyfelől a lehívható támogatások felső határa a jelenlegi GDP-arányosan 3,5 körüli szintről 2,5 százalékra csökkenne, másfelől Brüsszel rendkívül alacsony növekedést becsül Magyarország számára a 2008 és 2010 közötti bázisidőszak alapján.

Hírek szerint a Bizottság még a nyári szünet előtt előrukkol majd a költségvetési javaslatának felülvizsgálatával az új növekedési előrejelzések figyelembevételével. Ez várhatóan kedvezőbb lesz a három ugyancsak mostohán kezelt balti állam számára, ám hazánk gondjain továbbra sem fog enyhíteni. Az aktualizált változat a 2009-2011-es növekedési átlag alapján készül majd és ezúttal először figyelembe veszi majd a jövő nyári horvát csatlakozás költségeit is.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás