Semjén: Méltó emléket kell állítani a magyarság mártírjainak

Méltó emléket kell állítani a magyarság mártírjainak – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az észak-bácskai Martonoson az 1944-ben meggyilkolt Werner Mihály apátplébános emlékhelyének felavatásakor.

Dokumentálni kell a magyarság kálváriáját, üldöztetését, a Délvidéken legyilkolt vagy a Duna-deltába elhurcolt magyarok történetét, bemutatni a szülőföldjükről elüldözött felvidéki, a malenkij robotra elvitt kárpátaljai magyarság sorsát – mondta a politikus.

A Budapesten létrehozandó „magyar Jad Vasem” feladata lenne emléket állítani azoknak a szerbeknek, románoknak, szlovákoknak is, akik az üldöztetés idején segítő kezet nyújtottak a magyaroknak – közölte a miniszterelnök-helyettes.   

Az anyaország másik feladata a lehetőségekhez képest orvosolni a trianoni traumát, a kulturálisan amúgy is egységes magyarság közjogi újraegyesítésével – hangsúlyozta Semjén Zsolt.   

Forró Lajos történész elmondta, Werner Mihály apátplébános egyike annak a tucatnyi mártírhalált halt délvidéki magyar papnak, aki nem hagyta magára nyáját a vérzivataros időben.

A martonosi plébánossal különösen kegyetlenül bántak hóhérai, napokon, heteken át kínozták, ennek ellenére az utolsó éjszakán meggyóntatta és feloldozta sorstársait – tette hozzá a történész, akinek nagyapja az áldozatok egyike volt.

A partizánok által elkövetett megtorlásnak a jelenlegi kutatások szerint huszonöt áldozata volt Martonoson, huszonnégyüket 1944. november 21-én gyilkolták meg, Németh József leventeoktatót pedig korábban verték agyon a Tisza menti faluban – közölte a történész.

Az áldozatok a mai napig jelöletlen tömegsírban nyugszanak Martonos és Magyarkanizsa között – mondta Forró Lajos.