Wallenberg hét kezdődött Moszkvában

Nemzetközi tudományos tanácskozással vette kezdetét Moszkvában a Wallenberg-hét.

A magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emlékének, tevékenységének szentelt hétfői konferenciát az Orosz Tudományos Akadémián rendezték meg. A „Raoul Wallenberg, a 20. századi emberbarát” címmel tartott tanácskozás az oroszországi svéd és a magyar, valamint az izraeli nagykövetség segítségével jött létre. 

Íjgyártó István magyar nagykövet Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár, a magyarországi Raoul Wallenberg Emlékbizottság elnökének üdvözletét ismertette. A magyar külügyi vezető rámutatott: „Wallenberg humanista volt egy nem humánus időben, ember volt egy embertelen korszakban. Halálának pontos dátumánál a kérdőjel a múltba mutat, de a jövőre is vonatkozik. Meg kell értetnünk a múltunkat, hogy élhessünk a jelenben és hogy a jövőnk biztos alapokra épüljön”.

A konferencián részt vett Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont vezetője, aki eredeti dokumentumokat mutatott be Wallenberg magyarországi embermentő tevékenységével kapcsolatban. Segítői, munkatársai, az általa megmentett zsidó emberek fényképeit, a svéd menlevelek és a zsidóság elpusztítását igazoló náci dokumentumok fotóit. Szita Szabolcs az MTI-nek nyilatkozva előremutatónak, hasznosnak tartotta a moszkvai konferenciát, amelyen tartalmi vita folyt.

Krausz Tamás történész példaszerűnek nevezte a moszkvai konferenciát, amelyen a „Holokauszt: régi igazságok és új mítoszok” címmel tartott előadást. „Mindenki őszintén elmondhatja, amit gondol, nincsenek politikai reflexek. A kutatók a holokauszt emlékezetének kultúrájáról beszéltek azokban az országokban, ahol a Wallenberg-ügy fontos” – emelte ki az ELTE professzora. 

Hans Magnusson, a svéd külügyminisztérium képviselője elismeréssel szólt az orosz hatóságok igyekezetéről Raoul Wallenberg sorsának és halálának felkutatásában, de hozzátette: azt remélik, hogy még több adatot találnak és további erőfeszítéseket tehetnek annak érdekében, hogy kiderüljön a teljes igazság.

Alekszandr Kuznyecov, az orosz külügyminisztérium történelmi- és dokumentációs főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta: évtizedek óta együttműködnek a svéd kollégákkal, hogy véglegesen tisztázzák Raoul Wallenberg sorsát attól kezdve, hogy szovjet fogságba esett, és a Szovjetunióba került. Azt is, hogy mi történt vele a KGB börtönében. Sajnos a hatalmas munka, az archívumokban folytatott kutatások, és a sok-sok szemtanú kikérdezése ellenére sem kaptak választ arra, mi is történt valójában.

Elmondta, hogy nemrég oldották fel a svédországi orosz nagykövetség és az orosz külügyminisztérium közötti levelezés titkosságát. Lehetségesnek tartotta, hogy a diplomáciai levelezésben található információk bővítik ismereteiket, de úgy vélte, azok aligha válaszolnak a legfontosabb kérdésre, hogy miért történt mindez. „Számomra a legfontosabb, hogy megőrizzük Wallenberg emlékét, civil hőstettét, mert ez ma nagyon aktuális Európában” – mondta az orosz külügyminisztérium képviselője.

A moszkvai Wallenberg-hét, amely a svéd diplomata életéről szóló kiállítást, filmvetítéseket és tanároknak tartott szemináriumot is magában foglal, orosz, svéd, magyar, német, izraeli és amerikai közreműködéssel zajlik Moszkvában.