Szerbiai választások: csalásra gyanakodnak

Szerbiában május 6-án parlamenti, tartományi, önkormányzati választásokat, valamint – miután Boris Tadic lemondott elnöki posztjáról – előrehozott elnökválasztást tartottak, (Tadic mandátuma egyébként 2013 februárjában járt volna le). A végleges eredmények szerdán kerültek nyilvánosságra, azonban egyre nő az elégedetlenség a választások tisztaságával kapcsolatban, ezért még az sem kizárt, hogy egyes helyeken meg kell ismételni a szavazást. A jelenlegi eredményeket ennek ellenére érdemes áttekinteni.

Köztársasági parlament: nacionalista győzelem

A vasárnapi választásokon köztársasági szinten a legtöbb voksot a nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, ami a leadott szavazatok 24,04%-át jelenti, míg a rivális Demokrata Párt (DS) 22,11%-os támogatottságot szerzett. Ezzel az eredménnyel a haladóknak 73, míg a demokratáknak 67 képviselői mandátumot sikerült szerezni. Harmadik helyen a Szocialista Párt (SPS) áll a szavazatok 14,53%-ával, ami 44 képviselői széket jelent.

A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) 21 mandátumot, a Liberális Demokrata Párt vezette „Fordulat” 20 mandátumot, a Szerbiai Egyesült Régiók 16 mandátumot szerzett. A Vajdasági Magyar Szövetség a szavazatok 1,77%-át szerezte meg, ami 5 képviselői helyet jelent a skupstinában. A „Mindannyian Együtt” kisebbségi koalíciónak egy képviselőt sikerült bejuttatni a törvényhozásba, a bosnyák közösség vezetőjét, Emir Elficet. Mint az ismeretes, a Mindannyian együtt listáján indult két magyar párt is, a VMDK és a MPSZ, képviselőik azonban nem jutottak mandátumhoz. A szerbek „kamupártja”, az „Egyik sem a felkínált lehetőségek közül” szintén egy képviselőt delegálhat a parlamentbe. A VMSZ sikerként könyvelheti el szereplését a köztársasági választásokon, hiszen az új ciklusban egyel több képviselővel fog rendelkezni, mint 2008 és 2012 között. Más kérdés azonban, hogy ellenzéki vagy koalíciós szerep jut-e majd Pásztoréknak, ez ugyanis még nem dőlt el. A VMSZ és a demokraták szövetsége elvileg borítékolt volt (Pásztor az elnökválasztás 2. fordulójában minden valószínűség szerint a demokrata párti Tadic javára tervez visszalépni), azonban ha bebizonyosodik, hogy a VMSZ-től valóban „ellopták” a szavazatokat, ahogyan erről Pásztor sajtótájékoztató keretében beszélt, nem valószínű, hogy a két párt között felhőtlen marad a viszony.

Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy a demokraták és a szocialisták közösen alakítanak kormányt, s a koalícióban esetlegesen egy harmadik vagy negyedik párt is helyet kaphatna. A nacionalista Haladókkal azonban mindkét párt elutasította az együttműködést. Magyar szempontból természetesen az a kulcskérdés, hogy hogyan alakul a VMSZ sorsa a parlamentben, erre azonban végleges választ valószínűleg csak a második forduló után kapunk.

Tartományi szinten szintén a Demokrata Párt és a Haladó Párt aratta le a babérokat, de a szocialisták és a regionális Vajdasági Szociáldemokrata Liga is jól szerepelt. A Vajdasági Magyar Szövetségnek 4 képviselőt sikerült bejuttatni az újvidéki parlamentbe, de végleges eredményekkel ezen a szinten is csak május 20. után számolhatunk.

Önkormányzatok: szerb vs. magyar pártok

A vajdasági magyar pártok szereplését illetően lényegében a papírforma érvényesült: a jelentős magyarlakta településeken többnyire a VMSZ magabiztosan szerezte meg a szavazatok többségét, a VMSZ-t általában szerb pártok követik, a kisebb magyar pártok pedig pár százalékos eredményt értek el a legtöbb helyen. Ennek tükrében nem meglepő, hogy mind a Magyar Polgári Szövetség, mind a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, mind a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elégedetlen volt az elért eredménnyel.

Szabadkán a Demokrata Párt végzett első helyen, őket nem sokkal lemaradva követi a VMSZ, majd a Haladók és további szerb (regionális) pártok következnek. A kisebb magyar pártok közül a Magyar Remény Mozgalom teljesített a legjobban a városban, ami abból a szempontból nagyon izgalmas, hogy a párt mindössze 3 éves történetre tekinthet vissza, míg a VMDP, amelyet ugyan hajszállal, de megelőzött, immár történelmi magyar pártnak számít a Délvidéken. Nem elhanyagolható részlet az sem, hogy a Magyar Remény Mozgalom radikális pártként definiálja magát, kampányába pedig a Jobbik is erőteljesen besegített.

Hosszú ideje tendencia, hogy a szerb pártok nagy vonzerővel bírnak a vajdasági magyarok körében, és ezt a monstani választások sem cáfolták meg. Szabadkán, Óbecsén, Újvidéken, Adán, Nagybecskereken és Temerinben is szerb pártok szerezték meg a szavazatok relatív többségét, ahol pedig magyar győzelem született (pl. Magyarkanizsa, Zenta), ott egyértelműen a VMSZ aratta le a babérokat.

A szerbiai választások részletes értékelésével várni kell május 20-ig, az első forduló után azonban annyi megállapítható, hogy az előrejelzések nem tévedtek sokat: a Haladó Párt és a Demokrata Párt párbaja mind a parlamenti-, mind az elnökválasztást meghatározza. A magyarok számára a legnagyobb kérdés a VMSZ további sorsa lesz, hiszen a magyar párt jövőbeni érdekérvényesítő képessége nagyban függ attól, hogy hogyan alakul a viszonya a DS-sel.