Franciaország válaszút előtt

Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök és Francois Hollande szocialista elnökjelölt teljes erőbedobással vetette bele magát a végső kampányolásba, immár az első forduló után kiesett jelöltek szavazóinak szimpátiájáért is versengve.  Alig egy héttel a végső megmérettetés előtt a különböző felmérések és közvéleménykutatások továbbra is Hollande kényelmes győzelmét jósolják: a legfrissebb eredmények szerint Hollande kb. 53 százalékra, míg Sarkozy 47 százalékra számíthat majd.

Május 6-án, vasárnap tartják Franciaországban a 2012-es elnökválasztások második fordulóját, ahol eldől, hogy Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő, vagy pedig a népszerűségi listákat vezető szocialista Francois Hollande lesz-e az Élysée-palota következő lakója. 

Az utolsó napok egyre intenzívebbé váló kampányának keretében április 29-én, vasárnap, mindkét jelölt naggyűlést tartott. Sarkozy Toulouse-ban elmondott beszédében egyértelműen az első fordulóban a szavazatok csaknem 18 százalékát megszerző Marine Le Pen és a Front National szélsőjobboldali választói felé nyitott, amikor ismét a nemzet és a határok kérdéskörét helyezte előtérbe. A Le Monde című francia napilap tudósítása szerint a jelenlegi elnök többször is hangsúlyozta a határok szerepét a globalizáció korában. Sarkozy hangsúlyozta, hogy a nemzeti érzület illetve a hazaszeretet, amelyek becsülendő értékek, nem vehetők egy kalap alá a nacionalizmus veszélyes ideológiájával. Emellett hozzátette, hogy szerinte „Európa túlságosan is meggyengítette a nemzetet”. „Ma azok az országok sikeresek, amelyek hisznek a nemzeti eszmében” – jelentette ki. 

A Szocialista Párt (PS) jelöltje Párizsban megtartott kampánybeszédében elítélte az ilyen jellegű szavazatszerzési taktikákat, ugyanakkor ő is a szélsőségesebb beállítottságú választópolgárokhoz szólt, amikor kijelentette: megérti, hogy sokan szenvednek, és szándékában áll visszahódítani a dühös tömegeket, de nem minden áron. Hollande emellett igyekezett Sarkozy-t olyan jelöltként beállítani, aki megosztja a franciákat. A szocialista jelölt az Európai Unió fiskális paktumával kapcsolatos kérdésekre is kitért, amikor saját érdemeként utalt arra a tendenciára, hogy az EU-ban már nem a a válság megoldásának egyetlen eszközeként tekintenek a költségvetési fegyelemre. Hollande korábban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újratárgyalná a fiskális paktumot, mivel úgy látja, hogy abban nincs elegendő olyan elem, ami a gazdaság növekedését elősegítené.

Egyébként ez az ötlet úgy tűnik, hogy meghallgatásra talált a különböző uniós vezetők körében is. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke múlt héten elismerte a gazdaságösztönző lépések szükségességét, Angela Merkel német kancellár pedig úgy nyilatkozott, hogy a júniusi uniós csúcson az ilyen irányú lépések lehetőségét is megvitatják majd – írja a Wall Street Journal című amerikai napilap.

Közben mindkét oldalon előtérbe kerültek kisebb-nagyobb politikai botrányok is, amelyek sikeresen elterelik a figyelmet a fontosabb témákról, mint például a gazdaság. Több külföldi elemző is kifogásolta ugyanis, hogy a kampányban meglehetősen kis szerepet kaptak a gazdasággal, illetve a válsággal kapcsolatos kérdések, ami semmiképpen sem előnyös annak fényében, hogy a francia gazdaság több más európai országéhoz hasonlóan komoly problémákkal küzd. Ilyen például növekvő költségvetési hiány és államadósság, a rekordszinteket döntögető munkanélküliség és a lassú gazdasági növekedés.

Egy szexbotrány utóélete

Az elmúlt napokban mégis arról lehetett a legtöbbet olvasni, hogy állítólag Moammer Kadhafi volt líbiai elnök finanszírozta volna Sarkozy 2007-es kampányát, illetve hogy Dominique Strauss-Kahn, a szexbotrányba keveredett szocialista politikus ismételt színre lépésével okozott kellemetlenségeket pártja, és Hollande számára.

Az előbbi témával kapcsolatos botrányt a Mediapart nevű, baloldali újságírók által működtetett internetes oldal robbantotta ki egy arab nyelvű dokumentum megjelentetésével, amely állítólag bizonyítja, hogy az akkor még Kadhafi vezette líbiai kormány 2007-ben kész lett volna Sarkozy választási kampányát 50 millió euróval támogatni. A Mediapart szerint a dokumentum a líbiai titkosszolgálat akkori vezetőjétől, Musza Kuszától származik, nem derült ki azonban, hogy a pénzügyi támogatásra valóban sor került-e. A jelenleg Katarban tartózkodó Musza Kusza tagadta a fenti vádakat, akárcsak Sarkozy és környezete. A francia elnök a baloldal bábjának bélyegezte a weboldalt, kampányszóvivője, Nathalie Kosciusko-Morizet pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialisták az elnök besározásával a Strauss-Kahn visszatérése által okozott kellemetlenségekről akarják elterelni a figyelmet. Sarkozy emellett azzal védekezett, hogy Franciaország vezette tavaly a Kadhafi megdöntésére irányuló nemzetközi koalíciót.

Strauss-Kahnra egyébként akkor irányult ismét a reflektorfény, amikor egy, a Guardian című brit lap által közölt interjúban arra utalt, hogy bukását politikai ellenfelei tervelték ki és vezényelték le. Gyakorlatilag az UMP-s politikusokat vádolta azzal, hogy nyilvánosságra hozták a New York-i Sofitel szálloda egyik szobalányával folytatott szexuális viszonyát, meghiúsítva ezzel az elnökválasztáson történő indulását. Sarkozy közönségesnek minősítette ezeket az állításokat, és a Le Monde szerint úgy nyilatkozott, hogy „Strauss-Kahnban lehetne annyi tisztesség, hogy hallgat”. A szocialistákat nyilvánvalóan zavarba hozta a francia politikai életben nem kívánatos személlyé vált volt pénzügyminiszter és IMF-igazgató újabb feltűnése, és nyilatkozataikban sietve elhatárolódtak tőle. Hollande például kijelentette, hogy Strauss-Kahn már nem része a politikai életnek, és nincs semmilyen szerepe az elnökválasztási kampányban – olvasható a France 24 francia televízió hírportálján.

Május 6-án a francia választópolgárok tehát eldönthetik, hogy ismét bizalmat szavaznak-e Sarkozy-nek, akinek politikájával kapcsolatban egyébként általános csalódottságot éreznek, vagy pedig a szocialistáknak adnak lehetőséget arra, hogy az V. Köztársaság történetében második alkalommal ők adják az ország elnökét. Annyi bizonyos, hogy Sarkozy-nek nem lesz könnyű dolga, hiszen ilyen népszerűtlen pozícióból még senki nem tudott választást nyerni. Ráadásul a jobboldali témakörök előtérbe helyezése ellenére úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front szavazóinak nagy része inkább tartózkodna, minthogy rá szavazzon.