A kampányba is beleszól a toulouse-i merénylő

Az elmúlt hét tragikus eseménysorozata három francia katona meggyilkolásával vette kezdetét: kettejüket Montauban-ban, egyet pedig Toulouse-ban lőtt le egy akkor még ismeretlen férfi. Az áldozatok mindhárman az ejtőernyősök soraiban szolgáltak, és emellett mindhárman észak-afrikai származásúak voltak. Március 19-én Toulouse-ban a gyilkos ismét lesújtott: ezúttal egy zsidó iskola három diákja, illetve egy rabbi esett áldozatul a merényletnek. A francia rendőri erők végül a 23 éves, algériai származású Mohamed Merah személyében azonosították a tettest, aki állítása szerint az al-Kaida tagja volt. Mehra  lakását körbevették a francia rendőrség különleges erői, ám végül a férfi a beavatkozás során életét vesztette. Mindeközben Franciaországban közeledik az elnökválasztások első, április 22-i fordulója, így felmerül a kérdés, hogy a fenti eseményeknek vajon milyen hatásuk lesz a kampányra, és a választások kimenetelére.

Bár a toulouse-i iskolánál lezajló lövöldözést követően az elnökjelöltek többsége – köztük a két legesélyesebb, Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő, illetve szocialista kihívója, Francois Hollande – átmenetileg felfüggesztette kampánytevékenységét, úgy tűnik, hogy csütörtök óta ismét teljes erőbedobással folytatják a versengést. Ennek fényében mindegyik jelölt kampánystábja igyekszik a legtöbbet kihozni a helyzetből.

Az események egyelőre kétségkívül Sarkozy malmára hajtják a vizet, így stábja talán nem hiába reméli, hogy végre eljött a várva várt fordulópont a választási kampányban. Fontos látni, hogy a merényletek következtében Sarkozy a válsághelyzetet megfelelően kezelő, erős és határozott vezető szerepében tetszeleghet, és mindez kitűnő alkalmat nyújt népszerűsége részbeni visszaszerzésére. Hivatalban lévő elnökként előnyt jelent számára a többi jelölttel szemben, hogy most ő kerülhetett a reflektorfénybe  a helyzet irányításával. Az elnök sietve a helyszínre utazott, felfüggesztette kampányát, beszédet mondott a katonák temetésén, valamint találkozott a franciaországi zsidó és muszlim közösségek vezetőivel is. A BBC tudósítása szerint mindez nagyszerűen beleillik abba a narratívába, amelyet Sarkozy stábja igyekszik a választókba sulykolni, miszerint a jelenlegi elnök tapasztalt vezető, és nagy tehetséggel bír a válságszituációk kezelésében. Francois Hollande ugyanakkor egyelőre nem sok mindent tud felmutatni ezen a téren.

A támadások ahhoz is hozzájárultak, hogy Sarkozy kampányának homlokterébe emelte a biztonság kérdését, amelyben ő hagyományosan nagyon erős – tette hozzá a Financial Times. Ugyanakkor Sarkozy-nek most nagyon óvatosnak kell lennie: tudatosan el kell kerülnie annak látszatát, mintha csak politikai nyereséget akarna kovácsolni a helyzetből, ez ugyanis könnyen ellene fordíthatja a közvéleményt.

Sarkozy legnagyobb riválisának, Hollande-nak is sikerült a megfelelő hangot megütnie reakcióiban, ám a legtöbben egyetértenek abban, hogy ennek ellenére meglehetősen háttérbe szorult az elmúlt napokban rendkívül dinamikusan fellépő elnök mellett. További hátrányt jelenthet számára, ha a kampánytémák a biztonság és a bevándorlás kérdésköreire koncentrálódnak, mivel ezekben a szocialisták általában gyengének és megosztottnak mutatkoznak. A fenti kérdések az előző szocialista jelölt, Ségolene Royal számára ugyancsak sok problémát okoztak 2007-be. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon Hollande mennyire tud erős vezetőnek mutatkozni és határozott lépéseket tenni a biztonság tekintetében. 

A nyomozás során kiderült, hogy a gyilkosságok elkövetője egy algériai származású, radikális gondolkodású fiatalember volt, aki járt Pakisztánban és Afganisztánban is, saját állítása szerint az al-Kaida terrorszervezethez kötődött, az Egyesült Államokban fekete listán szerepelt, ami azt jelenti, hogy bevándorlási tilalom volt érvényben vele szemben. A merénylő kijelentette, hogy tetteit „palesztin gyermekek meggyilkolása” miatti bosszúból követte el. Mindezek a körülmények első ránézésre akár a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjét, Marine Le Pent is versenyelőnyhöz juttathatják, hiszen segítségükkel ismét meglovagolhatja kedvenc témáit: a bevándorlás és az iszlám kérdését. A Le Monde című francia napilap közlése szerint nem is késlekedett: egy interjúban arról beszélt,hogy szerinte Franciaországban „alábecsülték a fundamentalisták jelentette kockázatot”. Egy március 22-i felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy Le Pen mindezek ellenére mégsem tud várakozásainak megfelelően profitálni az eseményekből, hiszen Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali jelölt váratlanul megelőzte őt az első fordulóra vonatkozó előrejelzésekben, ezzel előrelépett a harmadik helyre Sarkozy és Hollande mögött.

A kampányban beállt hét eleji tűzszünet végét mutatja az is, hogy Sarkozy pártja, az UMP, illetve a Szocialista Párt (PS) az elmúlt két napban rendkívül élesen támadta egymást a Merah letartóztatására irányuló, s végül annak halálával végződő rendőri akció kapcsán. A két párt tagjai többek között a Twitteren közzétett hozzászólásokban, illetve blogbejegyzésekben vádolták egymást azzal, hogy politikai nyereséget akarnak kovácsolni a tragikus eseményekből, megtörve ezáltal a Sarkozy által korábban említett „nemzeti egységet”.  Emellett a PS erősen kritizálta a rendőri erők beavatkozását is, szemükre vetve, hogy képtelenek voltak élve kézre keríteni a bűnöst. Az UMP egyik tagja erre reagálva „botrányosnak” nevezte, hogy a szocialisták azokat a rendőröket szidják, akik „az életüket kockáztatták” – olvasható a Le Monde honalpján. A szocialisták valószínűleg azt a tényt is ki fogják használni, hogy bár Merah már régóta a francia titkosszolgálatok megfigyelése alatt állt, azok mégsem tudták előrejelezni ámokfutását, illetve megakadályozni a merényleteket.

Mindeközben Mohamed Merah személye a franciaországi muszlim közösség részéről is éles védekező reakciókat váltott ki. Vezetőik elsősorban az események politikai felhasználása és a muszlimok megbélyegzése ellen igyekeztek felszólalni, hangsúlyozva, hogy Merah egyéni cselekedetei semmiképpen sem igazolhatók az iszlám vallással. Az egyik muszlim szervezet azzal kapcsolatos aggodalmát fejezte ki, hogy a kampány iszlámellenes hisztériába torkollhat, míg mások azt emelték ki, hogy Merah csak saját magát, illetve vallási fanatikusok egy csoportját képviseli, de semmiképpen sem a muszlim közösséget.

Elemzők szerint a francia közvélemény egy ideig még biztosan a merényletek által kiváltott sokk hatása alatt lesz, amelynek következtében a biztonság kérdése továbbra is meghatározó lesz a kampányban. Ugyanakkor előbb-utóbb az alapvető gazdasági témák is visszakerülnek majd a napirendre, amik a történtek előtt uralták a jelöltek beszédeit és nyilatkozatait. Biztosra vehető, hogy Sarkozy határozott fellépésével előnyhöz jut majd a választói szimpátiák tekintetében, hiszen az első fordulóra vonatkozó közvéleménykutatások már két-három százalékkal Hollande elé helyezik őt, ám a második fordulóban úgy tűnik, hogy még mindig a szocialista jelölt lehet a befutó. Kérdés, hogy Sarkozy a most megszerzett lendületet meg tudja-e tartani a kampány hátralévő heteiben, és hogy ez elég lesz-e neki ahhoz, hogy az elmúlt években jelentősen lecsökkent népszerűsége ellenére elnyerje a választók bizalmát egy újabb elnöki ciklushoz.