Nemzetmegtartás, mint legfőbb cél

Február utolsó hétvégéjén a komáromi járásban található Búcs községben két napos munkaértekezletet tartott a Csemadok, melyen több magyarországi közéleti és politikai személyiséggel közösen a felvidéki magyarság életben maradásának társadalmi és kulturális perspektíváit vitatták meg.

A rendezvény hazai és anyaországi résztvevőit a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke, Száraz Erzsébet köszöntötte. Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke beszédében a szervezet kulturális, azon felül pedig nemzetmegtartó szerepét emelte ki. Felszólalásában kitért arra, hogy az utóbbi időben kialakult társadalmi és politikai viszonyok közepette napról napra bizonyítani kell a Csemadok létjogosultságát, fennmaradásának szükségességét. „Arra kell összpontosítanunk, hogy minél színvonalasabb tevékenységgel és munkával vegyük ki részünket a nemzeti összetartozás érzésének erősítésében” – fogalmazott Hrubík.

Támogatás és nemzetstratégia

A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke, Bárdos Gyula a szervezet állami támogatását elemezte. Bárdos beszédében kitért arra, hogy a jelenlegi kormány kevesebb állami támogatást juttatott a Csemadoknak, mint korábban a Fico- vagy akár a Mečiar-kormány. Pozitívan értékelte azonban a Magyarországról érkező támogatásokat, melyeknek köszönhetően a szervezet több területen is komoly eredményeket tudott elérni. Az Országos Tanács elnöke szerint, amennyiben az MKP a két hét múlva esedékes előrehozott választásokon bejut a parlamentbe, a Csemadok és az általa képviselt értékek hangsúlyosabban jelenhetnek majd meg a szlovák politikai életben is. Az MKP szerint ugyanis a legnagyobb szlovákiai magyar szervezetnek alanyi jogon jár a szlovák állam támogatása.

A Csemadok elért és a jövőben elérni kívánt céljain túl a rendezvény központi témája volt az emberi és kisebbségi jogoknak a mindennapokban történő alkalmazása és ezek hatékony érvényesítése is. A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságát képviselő Szili Katalin szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) X. ülésén 2011 novemberében elfogadott nemzetstratégiai keret jelentős előrelépés volt az egységes nemzetstratégia megszületésében. Az Országgyűlés volt elnöke beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. Szerinte bár a 2004 decemberi kettős állampolgárságról tartott népszavazás eredménye mély sebeket ejtett, a magyar politika a kettős állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tételével be tudta gyógyítani ezeket a sebeket.

A Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője, Bauer Edit szerint azonban a nemzetstratégia kevés a problémák orvoslására. Az asszimiláció felgyorsulására figyelmeztető képviselő szerint elsősorban a szlovákiai magyarságnak magának kell megfogalmaznia hol tart most és hova szeretne eljutni a jövőben. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumát képviselő Entz Géza a Csemadoknak fontos szerepet tulajdonít a Kárpát-medencei együttműködés megerősítésében is.

Szlovákiai kisebbségből Kárpát-medencei többség

A tanácskozáson jelen volt és beszédet mondott Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba is, aki az utóbbi időben Magyarországot ért kritikákról beszélt. Szerinte a Budapestet ért támadásoknak kettős a célja: egyrészt a példastatuálás, másrészt pedig véleménye szerint a nyugat-európai országok ezzel akarják elterelni a figyelmet saját problémáikról. Balogh szemléletváltásra szólít fel: „Itt az ideje, hogy kisebbség helyett úgy gondoljunk magunkra, mint a Kárpát-medencei többségre.”

A politikai fennhangoktól sem mentes felszólalások mellett itt is bemutatásra került A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918-tól napjainkig címet viselő vándorkiállítás, mely a szlovákiai kétnyelvűséget, ill. a magyar nyelv használatát nem csak korabeli dokumentumok, hanem eredeti útjelző táblák, utcanév táblák, feliratok által is szemlélteti. A kiállításon bemutatásra kerül az a kétnyelvű tábla is, melyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia elnevezésű civil kezdeményezés aktivistái helyzetek ki Dunaszerdahely mellett, azzal a céllal, hogy szemléltessék, a szlovák felirat mellett a magyar nyelvű felirat is elfér az útjelző táblákon. A táblát – mely az eredetitől csak abban különbözött, hogy a településnevek magyarul is fel voltak tüntetve – rövid időn belül eltávolították.

Jövőbeni célok

A tanácskozás második napján a Csemadok előtt álló feladatok kerültek napirendre. Az országos rendezvények ismertetése után a Csemadok nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról és a szervezet munkájának támogatásáról volt szó. A Csemadok 2012-ben olyan országos rendezvényekre várja a (magyar)kultúra iránt érdeklődőket, mint a Tompa Mihályról elnevezett Országos Vers- és Prózamondó Verseny, a Dunaszerdahelyen megrendezésre kerülő Duna Menti Tavasz, a Jászói Nyári Egyetem, a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség, a kassai Kazinczy Napok, a Kodály Zoltánról elnevezett Nemzetközi Hegedűverseny vagy a Kodály kórusok immár ötödik nemzetközi találkozója Galántán.

A Csemadok több, mint hatvanéves fennállása óta folyamatosan küzd annak meghatározásával, milyen a szlovákiai magyar politikában betöltött szerepe. A rendszerváltás után létrejövő szlovákiai magyar pártok is eltérően határozták meg a szervezet szerepét és céljait. Ez a mai szlovákiai politikai viszonyok között sincs másként. Erre példaként szolgál ez a rendezvény is, melyen mind az MKP, mind pedig a magyar politikai közélet képviseltette magát, a Híd vagy a szlovák kormány oldaláról azonban senki nem szerepelt a meghívottak között.