Három tényező hatott a magyarság fogyására

Gyurgyík László szociológus szerint a természetes fogyás mellett a déli régiók leszakadása miatti elvándorlás és az asszimiláció voltak a legfőbb okai annak, hogy tíz év alatt a hivatalos adatok szerint 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma.

Mint arról beszámoltunk, a 2011-es népszámlálás szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya az összlakossághoz képest, ami mintegy 62 ezer fős csökkenést jelent. Szlovákiában 2001-ben 520 528-an, míg a 2011-ben 458 467-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

Gyurgyík László szociológus 2009-ben készített tanulmányt a szlovákiai magyarok demográfiai folyamatairól, mely két előrejelzést is magába foglalt a 2011-es évre. Az optimista becslés a magyarok számát 487 ezerre, a pesszimista változat 461 ezerre tette. A népszámlálás hivatalos adatainak közlése azt mutatja, a pesszimista becslés bizonyult pontosabbnak, azzal együtt is, hogy jelentősen nőtt azoknak a száma, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

Három fő ok

Gyurgyík László úgy véli, a szlovákiai magyarok körében most kimutatott létszámcsökkenést három tényező befolyásolta. Szerepet játszhatott a népesség természetes elöregedése és a vele járó elhalálozások, vagyis a magyarság úgymond természetes fogyása.

„Nagyon alacsony a születésszám, és ez hozzájárul a természetes fogyáshoz. Ezt támasztja alá, hogy egy évtized alatt 22 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek” – mondta el az MTI-nek Gyurgyík. A szociológus szerint azonban nem elhanyagolható faktor a déli régiók leszakadása okozta elvándorlás sem. Rámutatott: a tartósan külföldön élők körében vélhetően jóval kisebb az ösztönző erő arra, hogy a népszámlálás interneten keresztüli módjában vegyenek részt. A harmadik, úgyszintén fontos okként Gyurgyík az asszimilációt nevezte meg.

A népességfogyás okairól, s előrejelzéséről egy évvel ezelőtt bővebben is nyilatkozott a Bummnak.

A nem válaszolók közt az országos aránynál kevesebb lehet a magyar

A Statisztikai Hivatal szerint jelentős mértékben, a 2001-es 1 százalékról 2011-ben 7 százalékra nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

„Egyre kisebb a lakosság körében az arra való hajlandóság, hogy bármiféle kérdésre is választ adjanak” – magyarázza Gyurgyík László a nemzetiségi hovatartozás nem megjelölésének egyik lehetséges okát. Szerinte a nemzetiségi hovatartozását nem megjelölők körében az országos átlagnál kisebb arányban lehetnek jelen a magyarok.

Pártreakciók

A Híd Gyurgyíkkal ellentétes véleményt vall a nem válaszolókkal kapcsolatban, a párt feltételezi, hogy a nemzetiségi hovatartozást nem megjelelők közt a magyarok aránya nagyobb, mint az az országos nemzetiségi adatokból következne. A fogyás fő oka, hogy magyar gyerekeket szlovák iskolába íratnak, ezért továbbra is az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, miközben a szlovák nyelv hatékonyabb oktatását is célul tűzték ki.

Az MKP hangsúlyozta, nemzetiségi szempontból a legpesszimistább szociológiai előrejelzéseknél is rosszabbak az eredmények, s a megmaradás legfőbb feltétele a kisebbségvédelmi jogok kiszélesítése a kollektív jogok irányában, a nemzetiségi identitás megőrzését szolgáló intézmények jogköreinek bővítése és a nagyobb állami támogatás.