Nem sokon múlt az Orbán-kormányt elítélő EP-határozat

Svéd, finn és francia néppárti képviselők átszavazásának, és 126 hiányzó képviselőnek köszönhetően kaphatott többséget csütörtökön az Európai Parlamentben a magyar kormányt bíráló határozat – derül ki az Európai Parlament által közzétett adatokból. A VoteWatch szerint sok néppárti képviselő egyetértett az elfogadott, bíráló állásfoglalással, de párthűségből nem szavaztak a dokumentumra.

Elektronikusan, de nem név szerint szavaztak csütörtökön az európai parlamenti képviselők a Magyarországgal összefüggésben benyújtott határozattervezetekről, így sem az EP-nek, sem a szavazásokat rendszeresen figyelő és elemző VoteWatchnak nincsenek pontos és megbízható információi arról, hogy milyen tényezők miatt kaphatott többséget a Magyarországot bíráló állásfoglalás.

Az Európai Parlament csütörtökön három állásfoglalás-tervezetről is voksolt Magyarország kapcsán. Az Európai Néppárt által benyújtott dokumentum a magyar kormány védelmére kelt, az Európai Konzervatívok és Reformisták által beterjesztett határozat hasonló véleményt fogalmazott meg, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által szignózott tervezet viszont komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, és a magyar jogrendszer széleskörű felülvizsgálatára szólította fel az Európai Bizottságot.

Bár egyik tervezet beterjesztőjének sincs önmagában többsége az Európai Parlamentben, utóbbi határozat mégis megkapta a többség támogató igen szavazatát. A képviselők 315 igen, 263 nem szavazattal és 49 tartózkodással fogadták el a Magyarországot bíráló, de jogi kötőerővel nem bíró dokumentumot. A BruxInfo utánajárt, hogyan lehetséges ez.

A VoteWatch felhívta a figyelmet arra, hogy – noha az állásfoglalás-tervezet végső szövegének szavazásáról valóban nincsenek regisztrált adatok, de – az egyik ehhez benyújtott módosító indítványról név szerint szavaztak a képviselők, és ezekből az információkból nagy bizonyossággal lehet következtetni arra, hogy a végső szövegről hogyan voksoltak a képviselők – állítja a szervezet.

Ezt a módosító indítványt az Egyesült Baloldal frakciója nyújtotta be az egyébként általa is aláírt kritikus határozattervezethez, és némiképp megváltoztatva korábbi álláspontját, azt kezdeményezte, hogy kerüljön ki az állásfoglalásból minden utalás a Magyar Nemzeti Bankra. A BruxInfo kérdésére a frakció sajtóosztályán azt a felvilágosítást adták, hogy a képviselőcsoport neoliberális gondolatnak tartja azt az elvet, amely szerint a jegybanknak teljesen függetlennek kell lennie a kormány politikájától, ezért mégsem szerették volna, ha az EP felhívja az Európai Bizottság figyelmét a Magyar Nemzeti Bank független működésének a kikényszerítésére.

A módosító indítványt 277 igen, 305 nem szavazattal, 49 tartózkodás mellett az EP elutasította, és az eredetileg benyújtott szöveget fogadta el. Az indítványra értelemszerűen a 30 egyesült baloldali képviselő mellett 225 néppárti képviselő is igennel szavazott. (A módosító indítvány a magyar kormánynak kedvezett volna, hiszen kivette volna a bíráló határozatból az utalást a jegybank függetlenségére!).

Emellett 14 független, négy euroszkeptikus, két konzervatív, egy szocialista, és egy liberális képviselő is igennel voksolt a rendelkezésre. Utóbbi kettő érdekes, az olasz szocialista Debora Serracchiani, és a francia liberális Jean-Luc Bennahmias a határozatot enyhítő szavazatával ugyanis szembement a minél keményebb állásfoglalást szorgalmazó szocialista és liberális pártvonalnak.

A jegybanki utalás megtartására voksoló 305 nem szavazat vizsgálatakor viszont már jóval több átszavazás válik nyilvánvalóvá. A Néppártból öten: három svéd (Anna Ibrisagic, Gunnar Hökmark, Anna Maria Corazza), egy finn Sirpa Pietikainen, és egy francia képviselő, Christine De Veyrac szavazott a módosító indítványra nemmel, és ezzel szembement a néppárti frakció által meghatározott vonallal. Három néppárti képviselő tartózkodott (a lengyel Róza von Thun und Hohenstein, az olasz Salvatore Tatarella, és a francia Alain Cadec). Tartózkodott a szavazáson, és ezzel szembement a frakció által kívánt véleménnyel két liberális, és három zöldpárti képviselő is.

Az EP-szavazásokat rendszeresen elemző VoteWatch igazgatója a BruxInfo kérdésére klasszikusnak minősítette a magyarországi határozatról szóló szavazást, szerinte ugyanis nem ritka, hogy egy képviselőcsoport – nem feltétlenül ideológiai megfontolásból, hanem – aszerint voksol egy dokumentumra, hogy az az adott tagállamban lévő tagpártjára (ez esetben a magyar kormánypártra, és így a kormányra) milyen hatással van. „Ha személyesen beszélgetnénk néppártiakkal, kiderülne, hogy a meggyőződésük szerint sokan támogatták volna a Magyarországot bíráló dokumentumot, de ilyen-olyan okból mégis maradtak a központilag meghatározott frakcióálláspontnál” – mondta Michiel van Hulten.

A szavazás kimenetelét döntően befolyásolhatta az is, hogy a 754 képviselő közül mindössze 631 szavazott a módosító indítványra (a végső szövegre 627). Az adatokból kitűnik, hogy 38 néppárti nem volt jelen a szavazáson, vagy nem nyomott gombot. A néppártiak esélyét ráadásul az is rontotta, hogy a legtöbb témában, így a magyar ügyben is velük lényegében egyetértő konzervatívok közül 32-en tartózkodtak, gyengítve ezzel az indítvány elutasításának lehetőségeit.