Döcögve halad az olasz munkaügyi reform

Várhatóan március végére ölt majd végleges formát a Monti kormány munkaügyi reformja, amelytől a gazdaság modernizálását, a fiatalok közötti munkanélküliség csökkenését és szociális biztonsági háló kialakítását várják. A reformmal kapcsolatban egyeztetések kezdődtek a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között, s a legnagyobb véleménykülönbséget még mindig a munkaügyi törvény 18. cikelyének módosítása jelenti.

Az olasz válságkezelés következő állomása a munkaügyi reform lesz, amely azonban a szakszervezetek ellenállása miatt nehézkes úton halad a megvalósulás felé. A legvitatottabb pont a munka törvénykönyv 18. cikkelye, amelynek megváltoztatásához semmilyen körülmények között nem hajlandóak hozzájárulni a szakszervezetek, a kormány azonban szükségesnek tartja annak módosítását. A munkaügyi reform a többi közt a gazdaság modernebbé tétele, a külföldi befektetők becsalogatása és a fiatalok mukába kerülése miatt elengedhetetlen.

A kormány szerdán a munkavállalók és munkaadók képviselőivel egyeztetést kezdeményezett. Ez a harmadik ilyen megbeszélés, megegyezés azonban még mindig nem született, csak a párbeszéd folytatódott. Mario Monti miniszterelnök nem tudott jelen lenni a vitánál brüsszeli tartózkodása miatt, a találkozó előtt azonban elmondta, a munkaügyi reform létfontosságú, akkor is tovább viszik, ha nem születik megegyezés. Hozzátette: abban bízik, hogy az egyeztetések nem lesznek eredménytelenek. A vitában részt vevők tudatában vannak saját felelősségüknek az olaszok iránt, és elhivatottak a reform mellett, amely várhatóan március végére nyer végleges formát – mondta a miniszterelnök. 

A fiatalok közötti munkanélküliség 2004 óta nem volt olyan magas, mint most, ugyanakkor Olaszország népessége az elöregedés felé halad. A Statisztikai Hivatal szerint 100 fiatalra 144,5 idős ember jut, ami 2050-re akár 256 időst is jelenthet, változatlan népességszaporulat mellett. A fiatalok munkanélkülisége azért is veszélyes, mert Olaszországban a statisztikák szerint hamarabb talál magának munkát olyan ember, aki már dolgozott, mint olyan aki még nem. Így a munkanélküli fiatalok úgymond „kívül rekednek” a rendszeren, és egyre nehezebb lesz nekik a munkába állás. 

Az egyeztetés első napirendi pontja a tanoncidő bevezetése volt, amley Elsa Fornero munkaügyi miniszter szerint a fiatalok munkába lépésének elfogadott formájává kell hogy váljon. Ezzel a szakszervezetek is egyetértettek, ők is fontosnak találják a fiatalok problémájára adott konkrét válaszokat, különösen a hátrányosabb helyzetben lévő nők számára biztosított lehetőségek terén. A nők átlagosan 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, miközben többet dolgoznak, ráadásul a háztartás is az ő vállukra nehezedik, ami összességében csökkenti a gyerekvállalási kedvet, így járulva hozzá az ország elöregedéséhez.

Ezenkívül szó volt még a szociális biztonsági hálókról, és a politika aktívabb részvételéről a munkaerőpiacon. A szociális háló azokat védené, akik elveszítették a munkahelyüket, de még nem tisztázott, hogy ennek költségeiben milyen részt vállal majd az állam. A legkényesebb pontot még mindig a 18. cikkely jelenti, amelynek ügyében továbbra sincs megegyezés.