Szigorúbb adatvédelmi szabályokat javasol a Bizottság

Egyablakos ügyintézést, egyértelműbb lakossági tájékoztatást és egységesebb szabályokat ígér az adatvédelem területén az Európai Bizottság. A testület szerint évente több mint kétmilliárd eurót spórolhatnak meg az európai vállalkozások az új adatvédelmi szabályokkal.

A modern időkhöz igazítaná az Európai Bizottság a 17 éve hatályban lévő európai uniós adatvédelmi irányelvet. A testület a szerda délelőtti ülésén fogadta el a reformot végrehajtó új direktívajavaslatot, amely az egyértelműbb szabályozás kedvéért kiegészül egy rendelettervezettel is.

Az igazságügyi EU-biztos szerint a cél az, hogy az egyébként szerinte jól működő 1995-ös európai szabályozást felfrissítse az EU, és a XXI. század kihívásaihoz igazítsa, Viviane Reding ugyanis megjegyezte, a hatályos szabályozás még alig szól az internetről, ami viszont hatalmas kihívást jelent az adatvédelem szempontjából, leginkább a közösségi oldalak, és az elektronikus szolgáltatások miatt.

A testület szerint digitális nyomokat hagynak az állampolgárok mindenhol az interneten, ezek eltüntetéséhez, illetve az adatok megfelelő kezeléséhez van szükség az új szabályozásra, melynek legfőbb újítása – az új technológia beleépítésén túl – a szabályok egységesítése, és az egyablakos ügyintézés megteremtése lesz.

Viviane Reding kifejtette, az egyablakos ügyintézés megteremtésével, és a vállalkozások számára előírt különböző értesítési kötelezettségek megszüntetésével évente 2,3 milliárd eurót takaríthatnak meg az európai cégek. Ha az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az új szabályokat, egy több tagállamban is működő cég számára elegendő lesz csak a székhelye szerinti adatvédelmi hatóságokkal tartania a kapcsolatot, hiszen a tagországi felügyeletek együttműködnek majd. Eddig az ilyen cégeknek az összes érintett tagországgal tartaniuk kellett a kapcsolatot.

A bizottsági alelnök megjegyezte, az eddigi együttműködést nagyban nehezítették a tagállamonként jelentősen eltérő szabályok. Éppen ezek egységesítése céljából döntött úgy az Európai Bizottság, hogy nemcsak egy irányelv, hanem egy rendelet megalkotására is javaslatot tesz. Az ebben lefektetett, kötelezően végrehajtandó szabályok egységesek lesznek.

Viviane Reding hangsúlyozta, hogy a tagországok adatvédelmi hatóságainak a politikától és az üzlettől szigorúan függetlenül kell működniük, ez az uniós szabályok tiszteletben tartása mellett azért is fontos, mert az új jogi keretben a nemzeti felügyeleteknek a mostaninál nagyobb felelősségük lesz majd, sőt, egységesen szankcionálási joguk is lesz.

Viviane Reding szerint az állampolgárok számára is azonnal érezhető változásokat hoz majd az uniós jogszabály. Számukra a legfontosabb újítás az a jog, hogy a kérésükre az adatkezelőknek törölniük kell adatbázisaikból az állampolgár személyes adatait. Természetesen ez csak akkor fordulhat majd elő, hogyha más jogszabály nem kötelezi az adatkezelőket az adatok megtartására. Példaként említette, hogy ha egy állampolgár már nem kíván igénybe venni egy szolgáltatást, akkor ezentúl Európa-szerte jog biztosítja majd az adatok törlésének kötelezettségét, amennyiben a polgár ezt kéri.

Rendet teremtene a Bizottság azon gyakorlatok között is, amikor egy-egy szolgáltatónak, vagy adatkezelőnek már most is kérnie kell az ügyfél beleegyezését az adatati kezeléséhez, ám ezt vagy szabotálja, vagy megtévesztő módon csikarja ki (pl. apróbetűs szerződések), vagy szimplán nem tájékoztatja megfelelően a fogyasztókat. Az új irányelvjavaslat főszabályként határozná meg, hogy egyértelműen és kifejezetten ki kell kérni az ügyfél hozzájárulását az adatkezeléshez.

„A személyes adat az állampolgáré” – jegyezte meg Viviane Reding bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy elsődlegesen ők maguk rendelkezhetnek az adataikkal, ezen felül pedig folyamatosan tudniuk kell arról, hogy egyes hatóságok, cégek, szolgáltatók hogyan kezelik az adataikat.

Kérdés, hogy az új, a mostaninál szigorúbb szabályok vonatkoznak-e azokra a vállalkozásokra, szolgáltatásokra, amelyeket az európaiak széles körben használnak, és amelyek szakértők szerint is potenciális veszélyforrások lehetnek az adatkezelés kapcsán, például a közösségi oldalakra. Az új direktíva leszögezi, az uniós szabályokat alkalmazni kell olyan külföldi adatkezelők esetében is, amelyek jelen vannak az európai uniós piacon, és szolgáltatásokat nyújtanak az európai uniós polgároknak.

Viviane Reding kérdésre válaszolva elmondta, az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik, hogy a személyes adatokat büntetőügyekben felhasználhassák a rendőrségi és az igazságszolgáltatási szervek. „Mivel minden tagállamban ugyanazok a szabályok lennének érvényesek, így a jelenleginél egyszerűbb lenne az együttműködés a tagországi hatóságok között.” – mondta az alelnök.

A szerdán elfogadott rendelettervezet meghatározza a lehetséges büntetések mértékét is. Ha egy magánszemély, vagy cég először sérti meg a szabályokat, a hatóság figyelmeztető levelet küld, de súlyos sértések esetén, például ha érzékeny adat kezelésénél egy cég nem kéri az állampolgár hozzájárulását, akkor az éves bevétele 2 százalékára, de legfeljebb egymillió euróra is büntetheti őket a hatóság. Enyhébb esetekben a bevétel 0,5 százaléka, de maximum 250 ezer euró a felső határ.