Nagy Sándor, a macedónok és a trójai faló története

Már a tudomány is kihátrált a macedónok „grandeur” történelemépítő törekvései mögül. Végleg bebizonyosodott, hogy a macedónok (ha egyáltalán létezik ilyen nép) szláv eredetűek és legközelebbi rokonaik a bolgárok. Teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy a macedón politikusok nem fognak hinni a 2012-ben elvégzett genetikai tesztnek és továbbra is azt hiszik magukról, hogy ők Nagy Sándor leszármazottjai. Sok fejtörést okoz saját magának Macedónia az áltörténelmi önámítással, miközben Görögország az elhíresült névvita miatt (is) blokkolja északi szomszédja euro-atlanti integrációját.

Korábbi cikkünkben már irtunk Macedónia (avagy más néven Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, ahogy azt Görögország próbálja ráerőltetni a nemzetközösségre) felettébb téves és minden bizonnyal részben mulatságos történelmi felfogásáról, amelyben azt állítják, hogy a mai macedónok Nagy Sándor leszármazottai, és ókori birodalmának örökösei. Sokan vitatják a macedónok önálló nemzeti besorolását és a bolgárok egyik népcsoportjának tartják őket. Ha lehet is önálló nemzetként definiálni a mai macedónokat, akkor is ki kell zárni az ókori hellén-makedón származási teóriát, ugyanis számtalan archeológiai és történelmi lelet bizonyítja a szláv kötődéseket, például a bizánci történészek már a VIII. században írtak szláv eredetű törzsekről a Vardar folyó mentén.

Akik nem hisznek a történelmi leletek bizonyító erejében, azoknak a modern tudomány adhat választ arra a kérdésre, hogy mely népekkel állnak rokonságban a mai macedónok. A Szkopjéban működő Bűnügyi Orvosi és Kriminológiai Intézet hat évig tartó kutatás után megállapította, hogy genetikailag a macedónok legközelebbi rokonai a bolgárok, őket követően pedig a szerbek. A vizsgálatban önkéntes iskolások vettek részt, akiket a balkáni országokból választottak ki. Egyedül Görögország és Románia nem vett részt a tudományos vizsgálatban – sokan feltételezik, hogy akár a görögökről is kiderülhetett volna, hogy nekik sincs túl sok közük az ókori hellénekhez. 

A kapott adatok alapján a horvátok legközelebbi rokonai a Bosznia és Hercegovinában élő népek, a koszovóiak egyetlen rokonai pedig az albánok. A koszovói résztvevők genetikai anyagából kiderült, hogy a többi balkáni néphez semmilyen szálon nem fűződnek. Az intézet igazgatója, Alekszej Duma szerint a vizsgálatnak semmi köze nincs a jelenkori macedón politikához, hanem csak a tudomány céljait szolgálja annak érdekében, hogy pontos genetikai térképet kaphassanak a balkáni népcsoportokról. A végső adatok alapján az albánok és koszovóiak kivételével az összes vizsgált balkáni népcsoport között szoros rokonsági kapcsolat áll fenn. A vizsgálat két részből állt – az Y-kromoszómákat és a DNS-lókuszokat hasonlították össze.

Hogy mi következik ebből? A bolgárok, mint tudjuk, az egyik legősibb európai nemzet – a kis létszámú onogur népcsoport már a VII-VIII. században beolvadt a Balkán-félszigeten élő szláv törzsekbe, így alakult ki a mai bolgár nép. Egyértelmű, hogy a történelmi Makedónia területén élő szláv törzsek egyesültek az egyre növekvő Bolgár Cársággal, így a XIV. századig bolgár fennhatóság alatt voltak e területek. A török rabság egészen a XX. század elejéig tartott, de az eltelt hat évszázad során a pravoszláv vallás és a szláv kultúra (a bosnyákokkal ellentétben) képes volt fennmaradni. Ha a macedónok a bolgárok legközelebbi rokonai, akkor ebből az következik, hogy közös szláv eredetű a két népcsoport , a makedón, hellén és trák tézisek pedig mind légből kapottak. Az már más kérdés, hogy a macedón politikusoknak egyrészt több előnnyel is jár, ha az „ősi vérvonalat” bizonyítgatják – turisztikai, világörökségi szempontokból – másrészt pedig háttérbe szoríthatnák azt a tényt, hogy egy mindössze 20 éves történelemmel rendelkező államról van szó. Bulgária elégedetlen a történelem macedón részről tanúsított kisajátításáról, ezért Andrej Kovacsev európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament elmarasztaló nyilatkozatott fogadott el. A nyilatkozat Macedónia uniós felkészülését is hátráltatná a jövőben, ha esetleg megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások.

Mint tudni lehet, Macedóniának feszült a viszonya Görögországgal – a két ország közötti fagyos hangulatért nemcsak az elhíresült névvita a felelős, hanem számos kultúrpolitikai összezörrenés is. Évek óta szálka Görögország szemében a macedón „történelemtolvajlás”. Macedónia provokatív módon Nagy Sándor után nevezte el a szkopjei repülőteret, de a főváros közepén ágaskodó 22 méteres, „dél-amerikai giccsnek” is beleillő Nagy Sándor szobor sem segít a két fél közötti nézeteltérések elsimításában. A legfrissebb adok-kapok a két ország között a macedón Vevcsani faluban történt, amikor macedón lakosok az éppen zajló hagyományos karnevál során körbevittek egy görög zászlóval letakart koporsót.

A szimbolikusan eltemetett, gazdasági csőd szélén álló Görögországban nagy visszhangot keltett ez a fricska. Csodálkoznunk kell ezek után azon, hogy Görögország trójai faló módjára meghiúsítja a macedónok integrációs törekvéseit? Idén újabb felvonása várható a nem mindennapinak nevezhető vitának – májusban macedón kormány a chicagói NATO-csúcson kezdeményezni fogja az ország felvételét a szövetségbe. A próbálkozás azonban valószínűleg sikertelen lesz majd, hiszen kicsi annak a valószínűsége, hogy a Hágai Bíróság által nemrég elfogadott ítélet lényegesen megváltoztatná a görög álláspontot.

Kövese nyomon a Kitekintőt és értesüljön a Balkán aktuális politikai viszonyairól.