Az ausztrál csoda: Mi áll a siker hátterében?

Alacsony államadósság, csökkenő munkanélküliség, növekvő export, erős valuta: úgy tűnik, hogy a 2008-as válság szinte nyomot sem hagyott Ausztrálián. Minek köszönheti a magát már egyre inkább ázsiaiként fémjelző ország látszólagos immunitását a világpiac folyamataival szemben?

Alacsony államadósság, csökkenő munkanélküliség, növekvő export, erős valuta. A mai krízisek egész sorával sújtott világgazdaságban sok ország vezetői teszik össze a kezüket nap mint nap, hogy saját nemzetük gazdaságát jellemezzék ezek a szavak, kevesen mondhatják el azonban, hogy ez így van. Ám Ausztráliának, úgy tűnik, semmi sem árthat. Nem elég, hogy a 2008-as válság szinte nyomot sem hagyott rajta: hogy húsz éve válságok, problémás törvényjavaslatok és természeti katasztrófák egész sorát túlélve töretlen a fejlődés.

Stabil és versenyképes gazdaság

Ausztrália az elmúlt 19 évben, 1992 óta folyamatos GDP-növekedést könyvelhetett el, melynek mértéke évente átlagosan 3,3% volt. Ez az időszak tekinthető így az ország történelmének egyik legproduktívabb, gazdaságilag legsikeresebb korszakának. Mindennek hátterében több tényező is áll.

Ezek közül az egyik a kemény és jól kézben tartott gazdaságpolitika, mely az államadósság jelentős és folyamatos csökkenéséhez vezetett. Emellett fontos szerepet játszott a válságok egészséges átvészelésében az oly módon kialakított gazdasági környezet, mely támogatja és egyszerűvé teszi a magánvállalkozások indítását. A Világbank adatai alapján egy új vállalkozás megnyitásához az országban mindössze két napra van szükség, mely jelentősen kedvezőbb az OECD térségben átlagos húszhoz viszonyítva.

Kifejezetten alacsonyak a különböző kereskedelmi és befektetési formákra kivetett adók is. Az ÁFA (angolul: Goods and Service Tax: GST) mindössze 10%, a vállalati adó mértéke pedig egységesen 30%-on rögzített. Az 1990-es évek elején bevezetett gazdasági reformnak köszönhetően a versenypolitika vált a gazdaság sikerének egyik fő mozgatójává, melynek legfontosabb területei a szállítási és szállítmányozási, a telekommunikációs, valamint az elektronikai és gázipar.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek folyamán az ország a korábbi mezőgazdaságra és nyersanyagbányászatra támaszkodó gazdaságát minden erővel igyekezett tudásalapú társadalommá átalakítani, ezek az iparágak még mindig erősen jelen vannak és oroszlánrészüket veszik ki a jelenlegi pozitív helyzet fenntartásából. Az ország legfontosabb exportcikkei a vas, szén, arany, kőolaj és földgáz, melynek jelentős része Kínába, Indiába valamint a környező rohamosan fejlődő országokba irányul. Peking és Új-delhi felelős Ausztrália teljes kivitelének több mint 30%-ért, Ázsia a teljes export 60%-ért. Kétségtelen, hogy ez mentette meg a gazdaságot a világgazdasági válság negatív hatásaitól is, nemcsak 2008-ban, hanem napjainkban is. „Történelmünk során először, végre a Föld jó részén vagyunk, jó időben, így továbbra is részesedhetünk az ázsiai országok fejlődésének pozitív hatásaiból” – nyilatkozta a helyzettel kapcsolatban egy ausztrál tisztviselő.

A „Rudd-faktor”

A gazdasági és külpolitikai orientáció, valamint az elmúlt évek sikeres átvészelésének hátterében elemzők szerint Kevin Rudd volt miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter áll. 2007-es hatalomra kerülésének idején Ausztrália külpolitikai döntéseit az Egyesült Államok „árnyékában” hozta meg, mely elődjének, John Howardnak volt köszönhető, aki lankadatlan lelkesedéssel támogatta George Bush amerikai elnököt.

Rudd új „hármas alapra” helyezte a külpolitikát, melyek az ENSZ felé való elkötelezettség, az ázsiai kapcsolatok kiépítése, és az Egyesült Államokkal fenntartott baráti kapcsolatok megtartása voltak. Elkötelezte magát, hogy Ausztráliát „a leginkább Ázsia-orientált nyugati országgá teszi”, mely a keleti kultúra és nyelvek iskolákban és egyetemeken való oktatásának támogatása mellett azt jelentette, hogy Ausztráliát az ázsiai diplomáciai közösségek egyik fontos tagjává kívánta tenni. Meglátása szerint Kína gazdasági óriásként való felemelkedése „hatalmas eddig kiaknázatlan lehetőségeket” jelent országa számára.

Munkássága és politikai célkitűzései meghozták gyümölcsüket: Ausztrália jelenleg kivételesen jó kapcsolatot ápol legfőbb kereskedelmi partnereivel, melyek az elmúlt évek során tovább bővültek – magasan tartva a gazdasági mutatókat.