Magyarország nem etnikai alapon ad állampolgárságot

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint hibás a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitában Szlovákia jogi érvelése.

Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta, hogy a szlovák diplomácia napokban nyilvánosságra került állítása szerint a kialakult helyzet, és Boldoghy Olivér esete annak a következménye, hogy az állampolgárságot Magyarország etnikai alapon, anélkül adja, hogy a polgárnak valódi kötődése lenne az adott államhoz.

Ezzel szemben a magyar állampolgársági törvény nem tartalmaz semmilyen etnikai feltételt, csakis korábbi közjogi tények alapján lehet egyszerűsített honosítási eljárással a korábbi mellé magyar állampolgárságot is szerezni – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Rétvári Bence idézte az állampolgársági törvény 4. szakaszát, amelynek harmadik bekezdése úgy szól:”kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.”

A kettős állampolgárság tehát nem nemzetiségi alapon szerezhető meg, hanem akkor, ha valaki szülei, nagyszülei, felmenői Magyarország állampolgárai voltak. A szlovák diplomácia által kifogásolt etnikai utalás nincs a magyar törvényben – szögezte le a kisebbik kormánypárt alelnöke.

Kitért arra is, hogy a szlovák álláspont szerint az állampolgárság elveszítése egy másik állampolgárság önkéntes felvétele következtében nem ellentétes az európai normákkal. Ezzel ellentétben áll azonban a szlovák alkotmány és a szlovák állampolgársági törvény is – mondta, kiemelve: a szlovák alkotmány 5. cikk második bekezdése szerint senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától akarata ellenére. A szlovák állampolgárságról szóló törvény pedig kimondja, hogy nem szűnhet meg azoknak az állampolgárságuk, akiknek fennálló köztartozásuk van, vagy akik bírósági eljárás, ítélet hatálya alatt állnak – jegyezte meg.

Hozzáfűzte: ez jól jelzi a szlovák állampolgársági törvény azon eredeti – a legutóbbi módosítás előtti szellemiségét -, hogy minden lehetséges módon fenntartsa azon szlovák állampolgárok szlovák állampolgárságát, akik nem mondanak le arról kifejezetten.

Rétvári Bence szerint egyértelmű továbbá, hogy a magyar állampolgárságot kérelmező szlovák állampolgárok kifejezett szándéka a magyar állampolgárság kezdeményezésével csak arra irányul, hogy a magyar állammal közjogi kapcsolatot létesítsenek. Ebből a lépésből megdönthetetlen vélelem nem állítható fel arra, hogy a kérelmező a szlovák állammal meglévő ilyen irányú kötődését fel kívánná számolni – fogalmazott.

A KDNP alelnöke utalt arra is, hogy a szlovák szabályozás szembehelyezkedik az Európa Tanács 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény 12. cikkével is, mert az állampolgárságtól megfosztó döntéssel szemben nem biztosít jogorvoslatot.