Horrorisztikus a helyzet a hadsereg hullaházaiban

Különösen súlyos hivatali hanyagságokra derítettek fényt a szövetségi nyomozóhatóságok az Egyesült Államok Légierejének delaware-i támaszpontján, a Doveri Légibázison. A létesítmény halottasháza – amely az Irakban, Afganisztánban és a világ más harcterein elesett amerikai katonák földi maradványait hivatott fogadni és temetésre előkészíteni – hanyag módon tárolta  a hősi halottak testrészeit, a hozzátartozók tudta nélkül holtesteket csonkított meg és éveken keresztül ürített emberi hamvakat egy virginiai szemétdombra – írja a Washington Post.

A hajmeresztő körülményekről szóló történeteket a doveri halottasházban dolgozó boncsegédek még 2010-ben szivárogtatták ki először. Noha a Légierő azóta több belső vizsgálatot is lefolytatott, a felelős tiszteket nem bocsátották el, az érintett hozzátartozókat pedig csak a múlt héten tájékoztatták. A hivatalos kommüniké a dolgozókat érő rendkívüli érzelmi terhelésre hivatkozik és megállapítja:  a kérdéses eljárásmódok ugyan nem felelnek meg a  legmagasabb szintű szakmai és etikai elvárásoknak, a közvetlen felelősök „nem szándékosan” vétettek a normák ellen – írja a Post.

A kiszivárogtató boncsegédek először 2009 tavaszán lettek figyelmesek az általános hanyagságra, amikor a halottasház hűtőkamrájának a leltározása során több kihasadt és üres műanyagzsákra bukkantak. Az egyik zsáknak egy Afganisztánban elhunyt katona összezúzódott bokáját kellett volna tartalmaznia, a hiányzó testrész a mai napig nem került elő. A segédek két másik kihasadt zsákot is felfedeztek, a hiányzó testrészeket csak később, az egyik tároló fenékrekeszében találták meg. Pár hónappal később egy lezuhant F-15-ösből származó 10 centis húsdarab is elkallódott, az azonosítatlan testrésszel a halottasház máig nem tudott elszámolni.

A katonaság a fent említett incidensek mindegyikével kapcsolatban úgy védekezik, hogy a Doveri Légibázisnak több ezernyi holttesttel kell foglalkoznia, a borzalmas sérülések némelyike nagyon megnehezíti a földi maradványok szakszerű tárolását és felkészítését a temetés napjáig. A Washington Post cikksorozata egy másik, 2010-es esettel is foglalkozik, amikor is egy út menti robbanószerkezet következtében elhunyt tengerészgyalogos holttestét kellett előkészíteni – a katonát a család kifejezett kérésére az uniformisában kellett búcsúztatni.

A csípőtől lefelé teljesen összeroncsolódott test bal karja a harctéri trauma következtében 90 fokos szögben merevedett meg, a személyzet így nem tudta sem uniformisba öltöztetni, sem koporsóba helyezni, a halottasház vezetése a kar lefűrészelése mellett döntött.  A Post egy független jogvédőiroda információira hivatkozva úgy írja le az esetet, hogy noha a személyzet több ízben is megtagadta az utasítást, a csonkolás mégis megtörtént a hozzátartozók tudta és beleegyezése nélkül. A kart a koporsóban, egy nejlonzsákba csomagolva helyezték el a test mellett.

„Nincs annál szentebb vagy mélyebb kötelesség, hogy az elesettjeinket az őket megillető hódolatban, méltóságban és tiszteletben részesítsük” – nyilatkozta a héten Norton A. Schwartz tábornok, a légierő vezérkari főnöke, aki teljes mértékben vállalta a felelősséget a feltárt szabálytalanságok ügyében.  A doveri botrány miatt napról-napra nő a közfelháborodás, a szövetségi vizsgálat nyomában egyre több részlet lát napvilágot. A Post csütörtökre új, az eddigieknél is fájdalmasabb tényekkel szembesíti az amerikai közvéleményt:

A Légibázison 2003 és 2008 között bevett gyakorlatnak számított, hogy azokat a testrészeket, amelyeket elsőre nem sikerült azonosítani, vagy csak jóval a tulajdonképpeni incidens után találtak meg a harctéren, a hozzátartozók tudta nélkül elhamvasztották és egy közönséges szemétszállító cégre bízták. A hamvak végül egy virginiai hulladéklerakóban végezték. Az eljárás egészen 2008 júniusáig volt rutinszerű, amikor is a légierő egy „sokkal jobb procedúrát” kitalálva a hamvak urnázása és tengerbe bocsátása mellett döntött.

A férjem elvesztése után egyedül csak az a szikrányi békességem maradt, hogy Doverbe vitték, ahol méltósággal, szeretettel, tisztelettel és becsülettel bántak vele. Éppen ez tört bennem szilánkokká, amikor megmondták, hogy egyszerűen a szemétre lett dobva” – idézi a Post egy 2006-ban elhunyt iraki veterán özvegyét, Gari-Lynn Smith-t, akit a Légierő szintén csak a múlt héten tájékoztatott a férje temetésének a körülményeiről.

Az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Leon E. Panettának a szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, hogy a főnöke napirenden tartja a felelősök szigorúbb elszámoltatásának a lehetőségét, „az ilyen súlyosságú incidensekre semmiféle mentség nem létezik”.