A Verecke-ügy bírósági tárgyalása ukrán szemszögből

A Zakarpattya.net oldalain 2011. október 27-én tette közzé a Szvoboda ultranacionalista szervezet kárpátaljai sajtószolgálata a hírt, hogy lezárult a Vereckei emlékművet megrongáló nacionalista vezetők bírósági pere, mely szerintük „nem hozott igazságszolgáltatást a Szvoboda számára”. Azonban, mint azt a cikk alcíme is jelzi, a rongálók börtönbezárása, megbüntetése sem következett be. Mi is történt akkor a tárgyalóteremben?

2011. október 25-én fejeződött be a Vereckei honfoglalási emlékművet felgyújtó 3 szvobodista ügyében indított bírósági eljárás tanúinak meghallgatása és a vádemelés. Az ügyész ismertetve a bűncselekmény körülményeit, arra kérte a bírót, hogy mondja ki a vádlottak bűnösségét és Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 75. cikkelye szerint fejenként 3 év letöltendő börtönbüntetést és 2 év felfüggesztett próbaidő kiszabását kérte a vádlottakra.

A polgári felperes (vagyis a KMKSZ) ügyvédje – a Szvoboda szerint – nem a tényekre, hanem az ügy politikai súlyára helyezte a hangsúlyt beszédében, amivel pszichikai ráhatást akart gyakorolni a bíróra. A sajtóközlemény negatívan kommentálja azt, hogy az ügyvéd ismertetve az ügy külpolitikai súlyát hivatkozott a Juscsenko elnök és Sólyom László, magyar köztársasági elnök szóbeli megállapodására a honfoglalási emlékmű felállításáról, és arra, hogy a magyar országgyűlés és külügy számon tartja az eljárás menetét, s a két ország barátságának fokmérője ez a per, mivel a szerző szerint, ezzel azt sugallta a bírónak, hogy a magyar és az ukrán kormányzó köröknek egyaránt érdeke a büntetés kiszabása.

A szvobodások védője hosszú beszédben ecsetelte, hogy három védence: Kucin, Polivko és Lelekacs „Ukrajna Alkotmánya, a hatályos jogszabályok és a nemzetközi jog keretein belül cselekedtek, nem sértették meg azokat”, mivel „az úgynevezett Vereckei honfoglalási emlékmű csupán egy önkényes és törvénytelen építmény, sem anyagi, sem kulturális értéke nincs, nem védi a törvény, nincs jogos tulajdonosa, mivel nem rendelkezik senki hivatalos bejegyzési dokumentációval az építményre vonatkozóan”.

A gyújtogatók védője az ügy kimenetelét egyértelműen arra próbálta terelni, hogy a Vereckei emlékmű tulajdonjogát és építésének törvényességét, és egyáltalán nemzeti és kulturális műemlék mivoltát tárgyalják és nem a bűncselekmény ügyét, mondva, „ha nem is törvény által védett műemlék, akkor nem is történt bűncselekmény”. Ezt azzal is próbálta magyarázni az ügyvéd, hogy a hatóság a vádat Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 296. tc./ 2. bekezdése (huliganizmus) alapján fogalmazta meg, és nem a 298. tc. / 2. bekezdése szerint, ami a kulturális örökség rongálását vagy elpusztítását szankcionálja, ezzel arra utalva, hogy a fennálló kormányhatalom nem igazságszolgáltatást akart, hanem lejáratni a szélsőjobboldali politikusokat, huligánoknak beállítani őket a közvélemény szemében.

A sajtóközlemény szerzője a továbbiakban arról számol be, hogy jó szovjet szokás szerint, a demokrácia és egyenlőség elvét háttérbe szorítva, a kihirdetett büntetés, az ügyész szavait ismételte nagyobbrészt, vagyis már jó előre el volt döntve. Erre szerinte az utalt, hogy az ügyész a tárgyalások között többször találkozott a KMKSZ ügyvédjével, majd hosszasan időzött a bíró irodájában. Míg ezeket a találkozókat negatívumként rója fel a szerző, azt, hogy a szvobodások ügyvédje a vádhirdetés előtt már, „taktikai megfontolásból”, amnesztia-kérelmet nyújtott be a bíróságra, pozitívumnak minősíti és úgy véli, a kihirdetett döntés az előrejósoltak alapján alakult: Polivko 3 év letöltendő büntetést kapott abban az esetben, ha másfél éves feltételes szabadlábon léte alatt bármit elkövet, míg Kucint és Lelekácsot az amnesztia-törvény alapján felmentették a vádak alól.

A vádlottak nem ismerték el bűnösségüket, cinikusan azt nyilatkozták, hogy „hazaszeretetből cselekedtek, mivel a Vereckei építmény megalázó és provokatív az ukránok számára”. A sajtónyilatkozat végén pedig azzal fenyegetőznek, hogy a Szvoboda ezzel nem tekinti lezártnak az ügyet, az SZBU és az ügyészség rendelkezésére bocsátanak olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják a Vereckei emlékmű felépítése körüli törvénytelenségeket, amivel újabb perek vehetik kezdetüket.