Visszatáncoltak a görögök: nem lesz népszavazás

Londoni elemzők szerint „földindulásszerű fejlemény” a görög távozás lehetőségének elismerése.

Bárhogy végződik is a görög népszavazási epizód, „földindulásszerű jelentősége” van annak, hogy euróövezeti vezetők nyíltan felvetették egy tagállam távozásának lehetőségét – közölték csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai szerint a csütörtökön tapasztalt piaci hangulatjavulás arra a feltételezésre alapult, hogy a mentőcsomagról végül mégsem lesz népszavazás, és a jelenlegi – vagy még nagyobb valószínűséggel a következő, átmeneti – görög kormány elfogadja a múlt heti EU-csúcson született intézkedési terv feltételeit.A ház szerint ez azt jelentheti, hogy csökkenhet a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög fizetésképtelenség veszélye.

Mindazonáltal a népszavazási epizód által csak még tovább növelt bizonytalanság nem növelte annak az esélyét, hogy sikeresen összeállnak a Görögországnak szánt euróövezeti mentőcsomag alkotóelemei. A cég szerint különösen az tűnik most még kevésbé hihetőnek, hogy Kína a valutaunió megmentőjeként lép fel, hatalmas mennyiségű tőkét zúdítva a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközbe (EFSF).

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a görögországi belpolitikai fejlemények elvonták a figyelmet a válság egy potenciálisan sokkal nagyobb horderejű fejleményéről, vagyis arról, hogy az euróövezeti vezetők a közös valuta születése óta először voltak hajlandók elismerni, hogy a valutaunióból „kifelé is vezet út”.

A cég londoni szakértői idézik Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki szerint „a kérdés az, hogy Görögország az euróövezetben marad-e … ezt a kérdést a görög népnek kell megválaszolnia”. A Capital Economics szerint lehetséges, hogy egyszerű „fortélyról” volt szó a görög kormányfő által felvetett népszavazás eredményének befolyásolására, tekintettel arra, hogy a görög lakosság többsége változatlanul az euróövezeti tagságot pártolja.

A görög távozás lehetőségének elismerése az euróövezeti vezetők azon nézetét is tükrözheti, hogy Görögország kilépése rendezett módon végrehajtható, úgy, hogy közben a valutaunió fennmaradó részét egyben lehet tartani – vélekedtek a Capital Economics londoni.

A ház szerint azonban a tény, hogy a görög távozás lehetősége ilyen nyíltan szóba került az „euróövezeti elit” részéről, mindenképpen „földindulásszerű” eltolódást jelent ahhoz a korábban széles körben vallott állásponthoz képest, hogy az „áthághatatlan” pénzügyi, mechanikai és jogi akadályok miatt lehetetlen az euró elhagyása.

Más nagy londoni házak – a Capital Economics elemzőihez hasonlóan – már jó ideje azt jósolják, hogy a versenyképesség helyreállításához szükséges kiigazításokat a bajban lévő valutauniós tagországok várhatóan nem lesznek képesek az euróövezeten belül végrehajtani.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvek egyaránt elképzelhetőnek nevezik az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt is, hogy Németország dönt a távozás mellett. Az EIU szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.