Ez a terv komoly hatással lesz a gazdaságra is

Az Európai Unió nyitott arra, hogy kibocsátáscsökkentési vállalásokat tegyen a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta utáni időszakra, mégpedig 2020-ig. Egyebek mellett erre hatalmazták fel a tagállami környezetvédelmi miniszterek az uniós delegációt, amely a november végi dél-afrikai ENSZ-világkonferencián képviseli majd az EU-t.

Világos mandátumot kapott az európai uniós tárgyalódelegáció a november végi durbani ENSZ-klímakonferenciára. A tagállamok környezetvédelmi miniszterei a luxembourgi ülésükön felhatalmazták az Európai Bizottság klímaügyekért felelős tagját, hogy fejtse ki Dél-Afrikában, hogy „az EU nyitott arra, hogy 2020-ig kibocsátáscsökkentési vállalásokat tegyen egy Kiotó utáni második kötelezettségvállalási időszakra”.

Az ülést elnöklő lengyel környezetvédelmi miniszter is „jónak és egyértelműnek” nevezte a felhatalmazást. Andrzej Kraszewski azt mondta, szó sem lehetett arról, hogy a mniniszterek ne vergődjenek zöld ágra a tanácsi következtetésekről. „Az EU a klímaváltozás elleni harc zászlóvivője, ezért meghoztuk a döntést” – fogalmazott a tárcavezető.

Connie Hedegaard klímavédelmi EU-biztos pedig azt mondta, „Európa tiszta és egyértelmű állásponttal és prioritásokkal megy Durbanbe”. A dán származású politikus kifejtette, egyre többen értik meg, hogy az EU mi alapján dönt. „Mi (értsd: az EU-tagországok) csak a világ károsanyag-kibocsátásának a 11%-áért vagyunk felelősek, ezért főleg a világ többi országa részéről lenne szükség komolyabb elkötelezettségre” – mondta Connie Hedegaard. Hozzátette, gyorsabb cselekvésre, és komolyabb áldozatvállalásra van szükség.

Az EU-biztos ismét felszólította a nagy szennyezőket, hogy tegyenek többet a klímaváltozás ellen. „Az Európai Unió megerősíti a nyitottságát egy második kötelezettségvállalási időszakra”, amely Connie Hedegaard szerint átvezetheti a világot egy jogilag is kötelező érvényű, globális megállapodás megkötéséhez.

A lengyel környezetvédelmi miniszter szerint Európa nem tudja egyedül megmenteni a világot. „Ha Afrika, Latin-Amerika, Kína, és a fejlett országok a gazdasági válságra hivatkozva nem tudnak vállalásokat tenni, akkor ugyan milyen biztosítékot tudnánk mi adni egyedül?” – tette fel a kérdést Andrzej Kraszewski.

Az Európai Uniónak már van elfogadott klímavédelmi stratégiája 2020-ig, eszerint az uniós tagállamok azt vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, emellett 20 százalékra emelik a megújuló energiák arányát a teljes energiafelhasználáson belül, és 20 százalékkal növelik az energiafelhasználás hatékonyságát.

Mint így, az EU környezetvédelmi miniszterei most nem is arról vitáztak, hogy mely országok, hogyan tudnának még hozzájárulni az éghajlatvédelemhez, hanem arról, hogy az unió „mit vállaljon Durbanben, amivel ösztökélni is lehetne a világ nagy szennyezőit a kötelező kibocsátáscsökkentésre.

A Magyarországot képviselő államtitkár a BruxInfónak az ülés után azt mondta, a „nyitottság” (openness) szó használata mindenképpen előrelépést jelent az elmúlt hónapokhoz képest, amikor is a tagállamok még csak abban értettek egyet, hogy megvan a tagállami akarat a második kötelezettségvállalás megfontolására („willingness to consider”).

Olajos Péter elmondta, a tagállamok közötti fő törésvonal főként a kelet- és a nyugat-európai tagországok között húzódik. „A keletiek egyértelműbb, világosabb kinyilatkoztatást szeretnének a második időszakra, míg a nyugatiak megosztottak a kérdésben” – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy míg Franciaország hagyományosan egyértelmű megfogalmazást szeretne az EU-álláspontról, a többiek taktikai okokból megvárnák a világ többi országát, hogy „előbb tegyék meg ők a téteket”.