Összeomlott egy háborús gépezet Líbiában

A NATO főtitkára szerint a szervezet rugalmasságról, nyitottságról és hatalmas erőről tett tanúbizonyságot a líbiai akció során. Anders Fogh-Rasmussen a szokásos havi tájékoztatóján azt mondta, a NATO addig marad Líbiában, amíg szükséges, de egy perccel sem tovább.

„Az elmúlt hónapokban jelentősen közelebb kerültünk a sikerhez, de még nem vagyunk ott” – illusztrálta a NATO líbiai akciójának aktuális állását a szervezet főtitkára. Anders Fogh-Rasmussen úgy fogalmazott, a szövetséges erőknek, Kanadával kiegészülve öt hónap alatt sikerült szinte teljesen lebontania egy háborús gépezetet.

A dán származású politikus hangsúlyozta, a NATO minden műveletét az ENSZ 1973-as határozata alapján hajtotta végre, amelynek a fő célpontja nem Kadhafi elnök volt, hanem a líbiai állampolgárok védelme. Rasmussen hozzátette, a szervezet minden esetben igyekezett elkerülni, hogy a civilek megsérüljenek.

Anders Fogh-Rasmussen azt mondta, a NATO „addig marad Líbiában, amíg szükséges, de egy perccel sem tovább”. Kérdés, hogy mi a szükséges. A főtitkár szerint ez a pillanat akkor jön el, amikor az új líbiai hatóságok, elmondása szerint a Líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács képes lesz önállóan megvédeni az afrikai ország polgárait.

Kadhafi elfogása önmagában nem jelentheti a szövetséges erők kivonulását, hiszen ez csak az egyik eleme lehet a megoldásnak. Újságírói kérdésre, jelent-e Kadhafi veszélyt az országra úgy, hogy de facto már nincs hatalomban, Rasmussen kifejtette, információi szerint a vélhetőleg elmenekült líbiai elnök és a hozzá hű erők még mindig veszélyforrás a lakosság számára.

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára többször hangsúlyozta, hogy az akció legfőbb célja a líbiaiak megvédése mindenféle erőszaktól. Elmondása szerint viszont nincs oka azt feltételezni, hogy a Líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács, és a felkelők valódi veszélyt jelentenek a lakosságra.

Az átmeneti kormány és az állampolgárok kezében van a líbiai jövő alakítása – mondta Anders Fogh-Rasmussen, ehhez pedig a NATO és remélhetőleg az EU is minden segítséget meg fog adni – tette hozzá.

A főtitkár úgy látja, az öt hónapja kezdődött líbiai akciónak számos tanulsága is van. Szerinte a NATO demonstrálni tudta a nyitottságát, a rugalmasságát és az erejét is. A nyitottságot szerinte az bizonyítja, hogy Kanadával, észak-európai (Svédország és Finnország nem tagja a NATO-nak – a szerk.) és közel-keleti országokkal kiegészülve dolgoztak együtt. A rugalmasság abban állt, hogy a felkérés után 6 nappal már a térségben volt a NATO. „Az erő pedig önmagáért beszél” – mondta Rasmussen.