Gróf Eszterházy János: Fasiszta vagy humanista?

A történet Kassáról indul. Történt ugyanis, hogy Kassa városa mellszobrot állított Gróf Eszterházy Jánosnak. Tették mindezt azért, mert a kassai magyarság szívesen emlékszik vissza arra az emberre, aki az 1935-ös választásokon képviselői mandátumot szerzett Kassán, és aki ellenzéki politikusként a magyar kisebbség érdekeinek következetes védelmezője és a fennálló igazságtalan viszonyok kérlelhetetlen bírálója volt.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is leírtuk, Ivan Gašparovič szlovák  államfő, úgy érezte, feltétlen meg kell osztania a világgal azon nézetét, miszerint Gróf Eszterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője Hitler, és a fasizmus híve volt, egy háborús bűnös. Úgy gondolja, nincs rendjén, hogy ilyen vitatott történelmi személyiségeknek szobrot állítsanak. Nyilatkozta mindezt annak ellenére, hogy Eszterházy volt az egyetlen képviselő a szlovák parlamentben, aki 1942-ben a zsidók kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. Eszterházy akkoriban így fogalmazta meg álláspontját a törvénnyel kapcsolatban:

Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. … Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.

Eszterházy nevét hozzáállása, és humanizmusa révén még Izraelben is tisztelettel említik mai napig. Gašparovič úr talán nincs tisztában a fasizmus definíciójával, ha mégis tisztában lenne vele, akkor egész más könyveket olvashatott, mint a nagy átlag.

A Magyar Külügyminisztérium értetlenül áll az események előtt, tiltakozásuknak többször is hangot adtak. Scmitt Pál, a magyar külügyminiszter levélben is kifejezte gondolatait Ivan Gašparovičnak. Schmitt Pál szerint Esterházy János egész életében elutasította a fasizmus és a kommunizmus diktatúráját, ennek pedig végső, tragikus bizonyítéka, hogy hosszú szenvedés után a csehszlovák kommunisták börtönében halt mártírhalált 1957-ben. Eszterházy majd az összes csehszlovák börtönt megjárta, még Szibériában a gulagot is, koholt vádak alapján.

Jó okot szolgáltatott azonban a nyilatkozat arra, hogy ismét nyilatkozatháború kezdődjön a szlovák, és a szlovákiai magyar pártok között. Az LMP szerint provokatív és vérlázító az államfő kijelentése, és javasolja Gašparovič úrnak, hogy frissítse fel történelmi ismereteit, és akkor talán elkerülhetőek lesznek az ilyen és hasonló nyilatkozatok, melyek ekkora közösséget érintenek sértően.

Az MKP szintén felháborítónak tartja az ilyen jellegű történelem hamisítást, tökéletes bizonyítéka Eszterházy humanizmusának a legmagassabb állami kitüntetés Lengyelországtól. A Most-Híd képviseletében Bugár Béla azt nyilatkozta, hogy a kijelentés egész egyszerűen átlépi a józan ész határait.

Az SNS tovább fokozva a hangulatot, szintén vérlázító gondolatmenetet festett le: „A magyaroknak el kell fogadniuk történelmük negatív pontjait, és meg kell szokniuk a jogos kritikát, mert erőszakkal asszimiláltak más nemzeteket, és a XX. században mindkét világháborúban a vesztes oldalon álltak. A jószomszédi viszony érdekében a magyaroknak be kell fejezniük a történelem rendszeres elferdítését, és sok ellentmondásos alak heroizációját.”

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy nem a magyarok képtelenek elfelejteni a történelem negatív pontjait, és nem a magyarok azok, akik mesteri szinten űzik a történelem elferdítését.

Internetes petíció indult Esterházy János védelmében

A Pázmaneum Társulás szerint Gašparovič megsértette Esterházy János emlékét, ezért bocsánatkérésre szólítják fel, és internetes petíciót fogalmaztak meg. A dunaszerdahelyi székhelyű Pázmaneum Társulás elutasítja Ivan Gašparovič szlovák államfő vádjait, amelyekkel megsértette a felvidéki magyarok mártírjának, gróf Esterházy Jánosnak emlékét. Felhívásukban utalnak Esterházy egyik kijelentésére, miszerint: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt!”

A petíció szövegében úgy fogalmaznak, Esterházy János emlékének megsértése a felvidéki magyarság megsértése is, illetve azoké a szlovákoké, cseheké, lengyeleké, zsidóké, akiket Esterházy János a világháború szörnyű évtizedei alatt segített, s akik örökre hálásak maradtak iránta. „Felszólítjuk a szlovák államfőt, akinek minden Szlovákiában élő nemzet államfőjeként kellene viselkednie, hogy kérjen bocsánatot a barna- és vörös diktatúra által üldözött, hívő keresztény Esterházy Jánost gyalázó szavaiért, s elégtételül a durva sértésért támogassa a felvidéki magyarok mártírjának mielőbbi szlovákiai rehabilitációját!” – zárul a petíció.

Az internetes petícióhoz itt lehet csatlakozni.