Heves viták a skandináv bevándorlási politikáról

Anders Behring Breivik mészárlásának bevándorlás-ellenes motivációja ismét felvetette a bevándorlási politikáról szóló kérdést a skandináv országokban. A rendőrség fokozottabban fogja figyelni azon szélsőséges csoportok tevékenységét, amelyek mereven elutasítják a külföldiek jelenlétét országukban.

A norvég tömeggyilkos indoklása szerint meg akarta állítani Európa iszlám bevándorlók általi „meghódítását” és felhívni a figyelmet az európai multikulturalizmus miatt kialakult veszélyekre. A tragikus események Finnországban is lavinát indítottak el, a rendőrség jobban fogja ellenőrizni az interneten a különböző szélsőséges nézeteket valló csoportok aktív támogatóit és javaslatot tett a fegyvertartásra vonatkozó törvények szigorítására.

Finnországban a bevándorlási politikáról való vita az idei választások alatt kapott újra erőre, amikor az Igaz Finnek Pártja, egy jobboldali nacionalista kezdeményezés meglepő népszerűségre tett szert. Az erőteljes bevándorlás-ellenes szemléletű párt kampányának része egy EU-ellenes politikai program volt. Támogatóik körében a nyugtalanságot a menedékkérők és bevándorlók okozzák, akik a világ más részeiről érkeznek és ebből adódóan problémájuk lehet a megfelelő beilleszkedéssel.

A finn külügyminiszter, Erkki Tuomioja úgy véli, hogy a kormánynak figyelnie kell az állampolgárok bevándorlókkal kapcsolatos kellemetlen érzéseire, de ő nem látja szükségét, hogy változtassanak a bevándorlási politikán. „Nem akadályozzuk meg a bevándorlást, Finnország gazdasági és kulturális fejlődése érdekében a migráció alapvető fontosságú” -fűzte hozzá Tuomioja.

Finnországban jelenleg a jobboldali szélsőséges csoportosulások nem jelentenek komoly veszélyt, csak kisebb bűncselekményeket, vandalizmust vagy huliganizmust követnek el közterületeken. A finn rendőrség a továbbiakban körültekintőbben fog eljárni és jobban szemmel tartja az ilyen jellegű alakulatokat. Szoros együttműködésben állnak Norvégiával, Svédországgal és Dániával, mely országok szintén lépéseket tesznek egy újabb támadás megelőzése érdekében.

A kultúrájukra és jóléti rendszerükre büszke észak-európai országokban a bevándorlók a népesség 5-10%-át teszik ki. A betelepülők egy része Skandináviából vagy más európai országból, túlnyomó részük pedig Ázsiából származik. Sok bevándorló számára vonzó az úgynevezett skandináv jóléti modell alapján kialakított rendszer, amelyben az ott élőknek az állam megszervezi a társadalombiztosítás, egészségügyi szolgáltatások és oktatás finanszírozását. A bevándorlás-ellenes jelszavakat hangoztató szélsőjobboldali pártok megkérdőjelezik, hogy a bevándorlók növekvő számának ellenére fenntartható-e ez a jóléti modell. A helyzetből fakadó gazdasági és társadalmi kockázat mellett gyakran felvetődik a bevándorló-bűnözés problémája is, amire a dánok hivatkoztak a határellenőrzést szigorító intézkedések bevezetésekor.

Egy nemrég készített Ipsos felmérés szerint a 23 országból megkérdezett emberek közel fele nyilatkozott negatívan a bevándorlás hazájára gyakorolt hatásairól. A kutatásban résztvevők egyharmada képvisel semleges álláspontot és mindössze 21% látja pozitívan a helyzetet. Az elemzésből az is kiderült, hogy az oktatás minősége nagyban befolyásolja az emberek hozzáállását: ahol magas az oktatás színvonala, ott szívesebben fogadják a külföldi állampolgárok jelenlétét, például Svédország is ebbe a csoportba tartozik.