Késő bronzkori kikötővárost tárnak fel Cipruson

A 25 hektáros területen elterülő település Ciprus egyik legnagyobb kikötővárosa volt a Kr.e. 13-12. században.

Késő bronzkori kikötővárost tárnak fel Cipruson, Larnaca mellett svéd régészek. A 25 hektáros területen elterülő település Ciprus egyik legnagyobb kikötővárosa volt a Kr.e. 13-12. században. A város három rétegét tárták fel, ami azt jelenti, hogy kétszer rombolták le, de harmadszor is újjáépült. Az idei ásatási szezonban egy nagyméretű épület került napvilágra, melyben a lakószobák mellett szövőműhely is helyet kapott – olvasható a Cyprus Mail online kiadásában.

„Találtunk egy istennőszobrocskát, és a leletek között jó minőségű kerámiaedények – kancsók, tálak – kerültek elő. A hazai +gyártmányok+ mellett előkerültek mükénéi és egyiptomi cserépedények is” – ismertette az idei eredményeket Peter M. Fischer, a Göteborgi Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a leletekből ítélve a krétaiak egyaránt kereskedtek Görögországgal, ahogy Egyiptommal is.Találtak egy hematitból készült hengeralakú pecsétnyomót is.

„Ezt bélyegzőként használták, de szolgálhatott egyfajta +személyi igazolványként+ is tulajdonosa számára” – emelte ki a régészprofesszor.

Larnaca Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Larnaca a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik. Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Larnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénéi korból származnak (Kr. e. 1400-1100). A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott.