Irán együttműkődne az argentin zsidók elleni merénylet vizsgálatában

Irán felajánlotta segítségét Argentína egyik legpusztítóbb terrortámadásának felderítésében. Az 1994-es robbantás egy Buenos Aires-i zsidó közösségi ház (AMIA) ellen irányult és 85 halálos áldozatot szedett. Az argentin ügyészség iráni tisztségviselőket vádol a merénylet elkövetésével, köztük a jelenlegi védelmi minisztert, Ahmed Vahídit.

A teheráni külügyminisztérium szombaton bejelentette: Irán kész „együttműködni az argentin kormánnyal a helyi zsidó közösség Buenos Aires-i központja ellen 1994. július 18-án elkövetett merénylet felderítésében” – közölte a közel-keleti ország hírügynöksége.

Annak ellenére, hogy a sajtó kész tényként közölte az ajánlatot, az argentin külügyminiszer elmondta: eddig nem kaptak semmilyen hivatalos megerősítést az iráni féltől az ügyben. „Amennyiben tényleg megerősítik a hírt, az példátlan és rendkívül pozitív lépés lenne az iráni kormány részéről” – fogalmazott a miniszter.

Az argentin legfőbb ügyész, Alberto Nisman az esettel kapcsolatban kifejtette: egyértelműen Iránt vádolják a támadás kivitelezésével, amelyben a halálos áldozatokon kívül 300 másik ember is megsérült. Az iráni külügyminiszter reakciójában leszögezte: „nem szeretné, ha a figyelem másra terelődne a valódi bűnösök elítéléséről”. Majd hozzátette: a minisztérium hamarosan olyan új bizonyítékokat hoz nyilvánosságra, melyek segíthetik a későbbi argentin nyomozást.

„1994. július 18-án délelőtt 9.53-kor egy Renault típusú kisbuszba rejtett bomba robbant az AMIA épületénél. Az autót Ibrahim Husszein Berro, a libanoni Hezbollah egyik katonája vezette” – olvasható az ügyészség által publikált jelentésben. „Két év kemény munkájával végül sikerült bebizonyítani, hogy az akciót előre kitervelték és a legmagasabb iráni körök támogatását élvezte”- mutat rá a dokumentum. Az ügyész később hozzátette: „Noha nem minden áldozat volt zsidó származású, egy közös vonásuk mégis akad… egytől egyig ártatlanok voltak, és nem kellett volna meghalniuk egy ilyen szörnyű támadásban”.

Hétfőn tartották Buenos Airesben a merénylet tizenhetedik évfordulójára rendezett megemlékezést. A robbantás az egyik legvéresebb merénylet volt argentina 200 ezres zsidó közösségének történetében. A másik támadás még 1992-ben történt, a szintén a fővárosban található izraeli nagykövetség ellen. Az akcióban 29-en vesztették életüket. Az ügy azóta is megoldatlan, noha az argentin kormány megígérte, hogy hamarosan részletes jelentést közöl az esetről.

2007-ben Argentína hat ember elfogását kérelmezte az Interpoltól az esettel kapcsolatban. Köztük volt a jelenlegi honvédelmi miniszter, Ahmad Vahídi, az egykori iráni elnök Ali Akbar Hasemi Rafszándzsáni, valamint Mohsen Rezaie is, aki a merénylet idején az iráni Forradalmi Gárda vezetője volt.

Az argentin ügyészség azzal vádolja Vahídit, hogy ő tervelte ki az 1994. július 18-i robbantást a zsidó közösségi ház ellen. Sőt, sokak szerint a miniszter korábban együttműködött a libanoni Hezbollahhal is. Az Interpol úgynevezett vörös jelzést (Red Notice-t) adott ki a feltételezett elkövetők ellen. A kód a világ minden országára érvényes elfogatóparanccsal egyenlő.

Hétfőn 10 óra előtt hét perccel szirénákkal tisztelegtek az áldozatok előtt. Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnök mellett izraeli politikusok is részt vettek az ünnepélyes koszorúzáson – tájékoztatott az argentin Telam hírügynökség.

A latin-amerikai ország zsidó közösségének vezetője elmondta: harcolni fognak az ügy korrekt kivizsgálásáért, amely tizenhét éve áll megoldatlanul. „Mivel mindannyian emlékszünk az esetre, megérdemeljük a teljes igazságot. Ez volt az egyik legborzalmasabb, zsidók ellen elkövetett merénylet a II. világháború óta.” – fogalmazott közleményében az AMIA.

Helyi zsidó vezetők szerint a vizsgálat az argentin jogászok korrupt magatartása miatt sem vezetett eredményre. Az üggyel foglalkozó első szövetségi bírót, Juan Jose Galeanot ugyanis 2005-ben felmentették tisztségéből, később pedig el is ítélték. Helyére Alberto Nisman és Marcelo Burgos kerültek. Ők fogalmazták meg előbb az Irán, később pedig egyenesen a Hezbollah elleni vádiratot.