A munkaerőpiacnak kellenek bevándorlók

Az előrelátható világgazdasági fellendülés vélhetőleg maga után vonja a növekedő migrációt is –állapította meg az OECD főtitkára a szervezet éves bevándorlási jelentésének brüsszeli bemutatóján. Az OECD szerint 2009-re jelentősen csökkent a migráció a tagországokon belül, eltérő tendenciák figyelhetők meg ugyanakkor a kontinensek között.

Míg 2008-ban 4,5 millió, 2009-ben már csak 4,3 millió bevándorló érkezett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiba – derült ki Brüsszelben, a szervezet által készített globális migrációs jelentés bemutatóján.

Az OECD főtitkára elmondta, a 7 százalékos visszaesés egyértelműen a gazdasági válság kirobbanásának eredménye, a krízis nyomán ugyanis csökkent a külföldi munkalehetőségek száma. A terjedelmes dokumentum csak a 2009-ben megfigyelhető trendeket tudta elemezni, de előrejelzése szerint a bevándorlás tovább csökkent 2010-ben is.

Angel Gurría elmondta, eltérő adatok figyelhetők meg az OECD-tagországok, de még a kontinensek között is. Megjegyezte, az egyre kevesebb bevándorlót főként a szervezet ázsiai tagállamaiban regisztrálták, de jelentős visszaesést mértek Csehországban, Írországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban is. Az Európai Unió tagállamaiban 2009-ben 22%-kal csökkent a bevándorlók száma – mondta az OECD főtitkára.

Ezzel szemben Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban valamelyest nőni tudott a bevándorlók száma két évvel ezelőtt. A 7 százalékos globális visszaesésen belül az OECD számításai szerint 17 százalékkal csökkent a munkacélú migráció mértéke is.

Angel Gurría elmondta, az Arab Tavasz eseményeinek migrációs hatásait még nem tudták megjelentetni a tanulmányban, de értelemszerűen jelentős hatással lesz a 2011-es számokra nemcsak az, hogy több tízezren vándoroltak Észak-Afrikából Európába, hanem az is, hogy az afrikai kontinens jelentős része lényegében felbolydult. Ennek következtében gyökeresen megváltoztak a munkaerő-igények is.

A főtitkár érdekességként vetette fel, hogy a bevándorlók nagyobb arányban fognak vállalkozásba az OECD országaiban, mint a születésüktől fogva ott élők.

Az Európai Bizottség belügyekért felelős tagja a bemutatón azt mondta, a jelentős is megerősíti azt a vélekedést, hogy a lakosság természetes növekedése nem lesz elegendő arra, hogy fedezze Európa munkaerő-igényét, ezért igenis ösztönözni kell a munkavállalói célzatú migrációt. Cecilia Malmström azt mondta, mindehhez közép- és hosszú távú bevándorlási politikára is szükség van, amelyen éppen most dolgozik a Bizottság.

A svéd EU-biztos szerint az EU-nak és a kormányoknak is fel kell tenniük a kérdést, hogy milyen szakmákban van szükségük bevándorlókra, hogyan tudják jobban előrejelezni a hiányszakmákkal kapcsolatos folyamatokat, és hogyan szerezhetnek megbízhatóbb információkat a munkaerőpiac és a migráció alakulásáról.

A szociális és foglalkoztatáspolitikai EU-biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió számít a bevándorlókra az EU2020 stratégiában meghatározott célszámok teljesítésekor is. Andor László két kritikus területet emelt ki a bevándorlás foglalkoztatáspolitikai dimenziójában: mi lesz a migráns, munkát kereső fiatalokkal? Milyen képességekre van szükség a különböző szektorokon belül?

Utóbbi kapcsán kiemelte, a magas fokú képzettséget igénylő munkák terén főként az innovációs, az autógyártó és az egészségügyi szférában figyelhetők meg munkaerőpiaci hiányosságok.