Befagyaszthatják a teljes költségvetést

Teljes a konfúzió az Európai Parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a javasolt végösszeget tekintve hogyan viszonyul a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetés a jelenlegihez. A képviselők közül a keddi plenáris vitán a büdzsé befagyasztásáról beszéltek, míg mások a kiadások növekedése miatt bírálták Brüsszel múlt heti javaslatát.

Az Európai Bizottság – meglehet akaratán kívül – számháborút indított el a 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretre vonatkozó javaslatával, amelyből nem derül ki egyértelműen, hogy a kiadások növekednek-e vagy sem az előző, jelenleg is futó hétéves időszakhoz képest. Ezt a bizonytalanságot tükrözte az a vita is, amelyet az Európai Parlament tartott kedden Strasbourgban a Bizottság múlt heti javaslatáról. A képviselők nagyobb része, főleg a meghatározó frakciókból az uniós kiadások befagyasztásáról beszélt, míg zömében az EU-n spórolni kívánó tagországokból származó parlamenterek a kiadások növelése miatt bírálták Barroso elnököt és testületét. A Bizottság feje és Janusz Lewandowski, költségvetési biztos, akárcsak háttérbeszélgetéseken bizottsági tisztviselők azonban elengedték fülük mellett ezeket a megjegyzéseket és nem kívántak állást foglalni a kérdésben.

Értesülésünk szerint ennek egyik oka az, hogy a gazdasági válság és az ezzel összefüggő GNI-adatok miatt a szokásosnál sokkal nehezebb elvégezni az összehasonlítást. A Bizottság a Tanácsnak is csak ezekben a napokban mutatja be számításait, ugyanazon árakon összehasonlítva a mostani és a következő hétéves pénzügyi tervet. Forrásaink úgy vélték, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén a Bizottság 2013-hoz képest szinten tartaná a kiadásokat, ezt tükrözi az, hogy az 1 billió 25 milliárd eurós főösszeg a 2013-as összeg héttel való megszorzásából jött ki. A tényleges kifizetéseknél, amit a GNI 1 százalékánál húzna meg Brüsszel, már elképzelhető, hogy nem ugyanezt a módszert választották, hiszen az adott időszak utolsó évében mindig a legtöbb a kifizetés.

A keddi plenáris vitában felszólaló képviselők közül mindenesetre Salvador Garriga Polledo, a nemrég megszavazott parlamenti álláspont néppárti jelentéstevője úgy vélekedett, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az EP 5 százalékos (1,06-ról 1,11 százalékra) emelésre vonatkozó kérését és „gyakorlatilag befagyasztaná a büdzsét”. Martin Schulz, a szocialisták és demokraták frakcióvezetője közölte, hogy a Bizottság által a pénzügyi kötelezettségvállalásnál javasolt GNI-arányosan 1,05 százalék nem sok, és hozzátette, hogy „önök befagyasztják a büdzsét a jelenlegi számok alapján”. José Manuel Barroso „ambiciózusnak, felelősnek, szigorúnak és innovatívnak” nevezte a Bizottság javaslatát, ami „nem fog többe kerülni, mint a jelenlegi”.

Reimer Böge, német néppárti képviselő szerint a Bizottság javaslata valahol az öt befagyasztást követelő nettó befizető és az 5 százalékos emelést szorgalmazó parlamenti álláspont között van, amit „elég bölcsnek” nevezett. Másfelől főleg brit színeket képviselő politikusok emelési kísérletet látnak a Bizottság tervében. Martin Callanan, a brit tory-kat tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerektől (ECR) igazolhatatlannak mondta, hogy „az EU 5-7 százalékkal növelni akarja a kiadásokat”. Pártbeli kollégája, Richard Asworth azt vetette Barroso szemére, hogy figyelmen kívül hagyja az öt nettó befizető, köztük London kérését a büdzsé befagyasztására. Marta Andreasen, brit euroszkeptikus szerint a javaslat hosszú távon 11 százalékkal növelné a kiadásokat.

Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa azzal replikázott a panaszkodó képviselőknek, hogy országaik (itt a hollandokra is gondolt) idén és jövőre is növelni fogják a költségvetési kiadásokat, miközben az Unióét befagyasztanák.

Barroso és biztosa is azt bizonygatta, hogy a Bizottság pénzügyi javaslata igyekszik körültekintően figyelembe venni minden igényt, így a garasoskodó tagállamokét és az EP-ét is. Szerintük ezt támasztja alá az úgynevezett „pozitív feltételesség”, aminek értelmében ezentúl csak a közös prioritásokhoz igazodó célokra lehetne költségvetési forrásokat költeni. De szorosan idetartozik az is, hogy Brüsszel először határozott meg olyan „negatív prioritásokat” (köztük az adminisztratív kiadásokat), amelyek fontosságban hátrébb sorolódnak és így kevesebb jut majd rájuk azért, hogy alapvetően a növekedés- és foglalkoztatás orientált célokra több pénz legyen. A Bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy páneurópai célokat jelöltek ki, mint az infrastruktúra alap, ahol minden egyes befektetett euró többet fial és a tagállamok ezzel kapcsolatos költségvetési kiadásait csökkenti.

Több képviselő, köztük a parlamenti jelentéstevő is kifogásolta a közös agrárpolitikától javasolt elvonásokat, miközben mások – így Barroso és Surján László magyar néppárti képviselő is – elégedetten vették tudomásul, hogy a KAP és a kohéziós politika így is a legfontosabb költségvetési tétel marad. Surján ugyanakkor úgy vélte, hogy a kohéziós politikánál a legszegényebb konvergencia régiók rovására módosulnak majd az arányok, miközben Lewandowski arról beszélt, hogy több pénz jut majd az új tagállamok régióira. A magyar képviselő szerint a KAP-ból kifizetendő szubvenciók (direkt támogatások) is jelentős mértékben vissza lennének vágva a javaslatok szerint. Surján ugyanakkor számos képviselővel ellentétben arra kérte kollégáit, hogy hét évben és ne a kedvezőtlen pillanatnyi gazdasági helyzet talaján leragadva vitatkozzanak a költségvetésről.

Barroso a meghatározó frakcióktól dicséretet zsebelt be azért, mert tartotta magát ahhoz az ígéretéhez, hogy megreformálja a költségvetés bevételi oldalát. Többen, köztük Guy Verhofstadt, liberális frakcióvezető, Alain Lamassoure, francia néppárti, az elképzelés nagy híve és mások is üdvözölték a Bizottság javaslatát a tagállami nemzeti befizetés arányának csökkentésére és részleges kiváltására két új saját forrás bevezetésével. Az egyik a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó, a másik a jelenlegi áfa-befizetés modernizálása lenne. Jutta Haug, szocialista párti képviselő ugyanakkor csalódottnak mondta magát amiatt, hogy a brit visszatérítés megszüntetésével egy időben a Bizottság egyszeri költségvetési visszatérítést javasol a büdzséből azok számára, akik aránytalanul sokat fizetnek be a kasszába a számukra eszközölt kifizetésekhez képest.

Guy Verhofstadt a közvélemény meggyőzését nevezte a legnagyobb kihívásnak. Szerinte ugyanis el kell magyarázni az állampolgároknak, hogy a javasolt új rendszernek köszönhetően közvetlenebbül ellenőrizni tudják majd az uniós büdzsét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós kiadások megrövidítése nem oldja meg a tagállami deficitek problémáját. Az EU egészét tekintve ugyanis 800 ezer milliárd az államháztartási hiány, amin aligha változtat bármit is, ha cserébe az uniós büdzsét 4 milliárd euróval megvágják.

Mikolaj Dowgielewicz, lengyel európai ügyi államtitkár a soros elnökség nevében elmondta, hogy Varsó a következő hat hónapban részletes elemzésnek veti alá a Bizottság javaslatát, az általános ügyek tanácsának vezetésével egyfajta felvilágosító szakasz kezdődik. Azt is megerősítette, hogy néhány EP-képviselő kezdeményezését a gyakorlatba átültetve a lengyel elnökség késő ősszel nagyszabású konferenciát szervez az uniós költségvetés különböző aspektusainak a megvitatására, amit a képviselők üdvözöltek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »