Klaus szerint a hitel nem segít Görögországon

Az eladósodott Görögországon, amelynek további pénzügyi segítségre van szüksége, Václav Klaus cseh köztársasági elnök szerint az új hitel nem fog segíteni. A jelenlegi pénzügyi problémákért azonban nem csak Athént tartja felelősnek, hanem az euróövezetet is, jelentette ki Klaus háromnapos pozsonyi látogatása során, miután találkozott Ivan Gašparovič szlovák elnökkel és Iveta Radičová kormányfővel. Klaus így megerősítette euroszkeptikus hírnevét, amely a Lisszaboni Szerződés és az euró makacs elutasítása miatt ragadt rá.

Klaus már ezelőtt is többször elmondta, szerinte a cseh korona megmentette az országot a súlyos gazdasági problémáktól. Most megismételte álláspontját: „Csehország hatalmas előnye, hogy nics eurója és szabadon tud döntéseket hozni. Nem hagytuk magunkat behúzni a slamasztikába”, hangsúlyozta Klaus. Az államfő most először beszélt ennyire nyíltan arról a kérdésről, vajon Európának meg kellene-e menteni Görögországot az összeomlástól újabb többmilliárdos hitelek árán, amelyeket nem biztos, hogy valaha is viszontlát. Klaus Csehországban nem az egyetlen, aki a cseh segítséghez szkeptikusan áll hozzá. Nemrég Petr Nečas cseh miniszterelnök is úgy nyilatkozott, Athén ne számítson pénzügyi segítségre Csehországtól. „Görögországot az európai pénzügyi stabilitási alapból (EFSF) mentsék meg, tehát cseh részvétel nélkül”, mondta Nečas újságírók előtt, miután brit kollégájával, David Cameronal találkozott múlt héten Prágában. Cameron is kijelentette: jobb lenne, ha a Nemzetközi Valutaalaptól kapnának segítséget a görögök.

Klaus: Egy újabb hitel Görögországon nem segít

Athén tavaly májusban állapodott meg az EU-val és az IMF-el egy 110 milliárd eurós hitelben. Most azonban egy újabb, hasonló nagyságrendű kölcsönre van szüksége, hogy eleget tudjon tenni pénzügyi kötelezettségeinek 2014 végéig. A kölcsön nem jó formája a segítségnyújtásnak, mondta Klaus Pozsonyban. Szerinte már a tavalyi hitelt sem fogja tudni visszafizetni Görögország. A jelenlegi helyzetért viszont nem csak Görögországot tartja felelősnek, hanem az euróövezetet is, amely Athént befogadta az euróval fizető országok körébe.

Míg ismert euroszkeptikus, Klaus hozzáállásával nem okozott meglepetést, annál inkább a szlovák államfő. Gašparovič hosszú idő után támogatásáról biztosította a Radičová kormányt, amely Athén segítségét a magánszektor részvételével a pénzügyi problémák megoldásában és más megszorító intézkedésekkel szeretné elérni.

Az euróövezet helyzetéről és Görögország megsegítéséről Klaus Richard Sulík házelnökkel is beszélt. Sulík pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a koalíció többi tagjával ellentétben egy második görög kölcsön ellen van. A liberális párt szerint Görögországot hagyni kellene becsődölni. Az SaS ellenzi az eurozóna megmentésére alakított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) alapjának növelését is. Szlovákia tavaly az egyetlen olyan ország volt az euróövezetben, amely, bár csatlakozott az EFSF-hez, nem nyújtott bilaterális kölcsönt Görögországnak.

Őszinte és közvetlen a viszony Pozsony és Prága között

A két elnök véleményt cserélt a politikai helyzetről is a két országban. Klaus a jelenlegi helyzetet Csehországban nem nevezté válságosnak, inkább egy epizódnak, amely megismétlődhet a jővőben is. Kifejezte támogatását és megértését Szlovákia hozzáállásában Magyarország politikájával szemben, és értékelte Csehország és Szlovákia racionális viselkedését a nukleáris energia kérdésében. Gašparovič úgy gondolja, hogy a fejlődést ezen a területen nem lehet megállítani, de szükséges a nukleáris biztonság növelése.

Gašparovič szerint Csehország mint a Visegrádi Négyek elnöke és Lengyelország mint soros EU elnök erős páros lesznek. Nagyra értékelte, hogy a négy közép-európai ország érvényesíteni tudja az érdekeiket. A Szlovákia és Csehország közötti kapcsolatokat őszintének és közvetlennek nevezte. „Nincs mit titkolnunk egymás előtt”, mondta Gašparovič. Beszámolt arról is, hogy Csehország hagyományosan Szlovákia legfontosabb gazdasági partnere. Az együttműködés jól működik a tudomány, kultúra és az oktatás területén is. Több mint 22 ezer szlovák diák tanul cseh iskolákban és egyetemeken ugyanolyan feltételek mellett, mint cseh társaik. „Ez is azt mutatja, milyen közel állunk egymáshoz”, mondta Gašparovič.