Meggyorsítanák a menekültek ügyintézését

A menekültkérelmek elbírálásának gyorsítását, az uniós jogszabályok egyszerűbb alkalmazását, és néhány vitás pont tisztázását célozza az Európai Bizottság abban a két irányelv-módosításban, amely a testület szerint lehetővé tenné, hogy 2012-re kiteljesedjen a Közös Európai Menekültpolitika. A Bizottság jövő héten mutatja be a javaslatot a minisztereknek.

Két irányelv módosításával adna lendületet az Európai Bizottság a közös európai menekültpolitika kiteljesítésének, amelyet a Stockholm Program szerint 2012-re kell befejezni. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szerdán mutatta be a javaslatokat, amely a menekültügyi jogszabály-csomag két legvitatottabb elemét változtatná meg, elősegítve ezzel az egyszerűbb ügykezelést, és a menekültek nagyobb védelmét.

A svéd biztos Brüsszelben kifejtette, 1999 óta nem sikerült uniós szinten meghatározni a menekültek kezelésével kapcsolatos minimumkövetelményeket, a tagállami politikák ugyanis óriási mértékben eltérnek egymástól. Cecilia Malmström elmondta, elfogadhatatlan, hogy egy közösségen belül, ugyanolyan értékeket vallva, ugyanazon nemzetközi egyezmények aláíróiként ilyen szintű legyen a különbség az uniós tagországok között.

Statisztikákra hivatkozva a biztos azt mondta, ugyanaz a menedékkérő, ugyanazokkal az indokokkal az egyik országban 75%, egy másik tagállamban pedig kevesebb mint 1% eséllyel kap menedékjogot. „Ez elfogadhatatlan, nem lehet lottózni a menekültekkel!” – mondta Cecilia Malmström.

Az Európai Bizottság kedden a menekültügyi eljárással kapcsolatos irányelv, és a menedékkérők befogadásának minimumszabályairól szóló irányelv módosítására tett javaslatot, amelytől egyértelműbb szabályokat, gyorsabb ügyintézést, összehasonlíthatóbb és egységesebb befogadási szabályokat, és nagyobb menedékvédelmet vár Brüsszel.

A menekültügyi eljárásról szóló irányelvet hat ponton módosítaná Cecilia Malmström. Ezek azt célozzák, hogy a tagállamok egyszerűbben hajthassák végre az uniós szabályokat, pláne ha egyszerre sok menekültügyi kérelem érkezik. A biztos leszögezte, hogy egy eljárás nem tarthatna tovább hat hónapnál a továbbiakban sem. Rugalmasabban és gyorsabban utasíthatnák vissza a tagországok a nyilvánvalóan illegális kérelmeket – ez is a bizottsági terv része.

Az EU-biztos emellett megfontoltabb, és jobb elsőfokú döntéseket szeretne látni egy módosítás nyomán. Mindezt úgy érné el Brüsszel, hogy jobb tájékoztatást nyújtana a menedékkérőnek az eljárásról, és képezné is az eljárásokat lefolytató ügyintézőket. Az Európai Bizottság szerint szükség lenne tisztázni azt is, hogy a különböző hatóságok (rendőrség, határőrség, idegenrendészet) milyen első lépéseket tegyenek egy menekültkérelem beérkezésekor annak érdekében, hogy minél nagyobb védelmet kapjon a menedékkérő.

Ugyancsak a módosítások között szerepel annak a tisztázása, hogy mi a teendő akkor, ha egy menedékkérő ismételten menedékjogot kér. Ha ugyanis két kérelem között változik a családi állapota, vagy a jogosultsága, már nagyobb eséllyel nyújthat be igényt menedékjogra. Növelné a Bizottság az együttműködést az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, és minden olyan európai szervezettel, amelyik így, vagy úgy alkalmazza az európai jogszabályokat.

A menedékkérők befogadásának minimumszabályaival kapcsolatos irányelvnél is az elsődleges cél a könnyebb tagállami végrehajthatóság, ennek érdekében olyan módosításokat javasol a Bizottság, amelyek segítségével csökkenteni lehet a költségeket, és az adminisztratív akadályokat. Cecilia Malmström elmondta, a javaslatok egységesítenék, és tisztáznák a menekültek lakhatási, egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási jogait, annak érdekében, hogy nagyjából ugyanolyan feltételekkel telepedhessen le egy menekült egy európai uniós országban.

A direktíva-módosításban a Bizottság megszabná az ellátási feltételeket, és leszögezné, hogy ezeknek magas színvonalúnak kell lennie. A javaslat szerint egy tagállamnak csak speciális körülmények esetén lenne joga korlátozni a menekülteket a szabad utazásban.

Cecilia Malmström hangsúlyozta, hogy az Európai Unióba érkező menekültek 90 százaléka mindössze 10 tagországban szeretne letelepedni. Az Eurostat adataiból kitűnik, ezek az országok: Franciaország, Németország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Görögország, Olaszország, Lengyelország. A többi 17 országba jóval kevesebb menedékkérelem érkezik, pont ezért több tagállam nem érzi szükségét kötelezettséget vállalni jobb feltételek kialakítására.

A belügyi EU-biztos a belügyminiszterek jövő csütörtöki luxemburgi ülésén mutatja be a módosításokat, és a tervek szerint a lengyel elnökség alatt be is lehetne fejezni a tárgyalásokat a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel.