Van-e 76 képviselő a kisebbségi nyelvhasználati törvény mögött?

Jövő héten megkezdi a kisebbségi nyelvhasználati törvény részletes vitáját a szlovák parlament. A törvényt áprilisban utalták második olvasatba, most mégis kétséges, hogy a kormánykoalíció egységesen a javaslat mögé áll: a kereszténydemokraták  (KDH) és az Egyszerű Emberek sem elégedettek a koalíciós javaslattal. Újabb szakítópróba elé néz a kormánykoalíció, a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának sikere pedig több mint kétséges.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény eddigi története

A kisebbségi nyelvhasználati törvény megalkotása még az I. Dzurinda-kormányhoz köthető. Az 1999-ben megszavazott szabályozás egy fontos hiányosságot pótolt: a kisebbségek nyelvi jogait deklarálta. Ugyanakkor a törvényt később számos kritika érte abban a tekintetben, hogy nem látja el valódi szerepét, nem biztosítja a kisebbségek nyelvének védelmét az államnyelvvel szemben.

Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi- és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes megválasztása után azonnal közölte: az államnyelvtörvény mellett a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása is elengedhetetlen. 2010. november 16-án hozta nyilvánosságra javaslatát, amely azonban nem volt elfogadható minden kormánypárt számára (a javaslat lényegi elemeiről itt olvashat)  A legnagyobb vita, ahogy azt várni lehetett, a 20%-os küszöb 10%-ra csökkentéséről folyt, ehhez a százalékos határhoz kötik ugyanis a kisebbségek települési szintű hivatali nyelvhasználatát. A márciusban lezajlott koalíciós csetepatét követően a Koalíciós Tanács végül megállapodott a kompromisszumos 15%-ban, majd április 5-én a parlament második olvasatba utalta a javaslatot — amelyre a korábban kétséges KDH-s képviselők, az Egyszerű Emberek és az SaS-ből kizárt vezetőjük, Igor Matovič sem szavazott nemmel.

A részletes vita előtt

A második olvasatba utalást követően azonban méginkább kiéleződtek a kormánykoalíción belüli ellentétek. A KDH képviselői még áprilisban kijelentették, hogy nem elégedettek az első olvasatba utalt változattal, a múlt héten pedig bizonyossá vált, hogy módosító javaslatot csatolnak a koalíciós javaslathoz. A legélesebb kritikát most is a nyelvhasználati küszöb csökkentésének szándéka kapta a KDH részéről: a kereszténydemokrata honatyák 15 helyett csupán 18%-ra való csökkentést látnak indokoltnak. A módosító javaslat benyújtásához azonban más frakciók támogatására is szükségük lesz a KDH képviselőinek. Pavol Abrhan, a párt alelnöke — aki korábban a kisebbségek kérdésében több koalíciós javaslattal is szembehelyezkedett — ugyanakkor azt nyilatkozta: amennyiben módosító javaslatukat nem támogatják, megszavazzák a koalíciós javaslatot.

A tegnapi napon azonban lavinaszerűen indult el a kormánypárti képviselők olyan irányú megnyilatkozása, miszerint nem hajlandóak a 15%-os küszöb megszavazására. Abrhan képviselőtársa, a KDH-s Martin Fronc úgy nyilatkozott a SITA-hírügynökségnek: ebben a formában nem támogatja a törvény-tervezetet. „Első olvasatban sem szavaztam meg ebben a formában a törvényt, a véleményem pedig nem változott. Az ilyen érzékeny döntések általános egyetértést követelnek meg”- mondta Fronc a SITA-nak.

Újra Matovič

A tegnap másik nagy kiugrója az Egyszerű Emberek vezére, Igor Matovič. Az SaS képviselőcsoportjából kizárt honatya ugyancsak már tavasszal jelezte, hogy nem tartja megfelelőnek a módosítást, de konkrét indokkal csak most állt elő. Tegnapi sajtótájékoztatóján hét olyan kritériumot határozott meg, aminek érvényesülése esetén hajlandóak csak az Egyszerű Emberek a kormánytervezet támogatására. Ezek között szerepel az a feltétel, hogy a nyelvhasználati küszöb csökkentését csak abban az esetben fogadják el, ha az nem okoz változást a nyelvhasználat területén, vagyis a jelenleginél több településen nem teszi lehetővé a nyelvhasználatot a kisebbséghez tartozóak számára.

Ugyanakkor Matovič a Chmel-javaslat legtöbb módosítandó rendelkezéséről való lemondást a támogatás feltételeként határozott meg: a kisebbségi nyelvű televízióadások kötelező szlovák feliratozását, a hivatalokkal szembeni azon kötelezettségről való lemondást, hogy azok biztosítsák a hivatali nyelvhasználatot a kisebbségek számára is. „Bugár fejre állhat, és megvádolhat minket a koalíció szétverésével, a burkolt elmagyarosításnak ezt a formáját nem fogjuk megszavazni”- mondta a képviselő tegnapi sajtótájékoztatója alkalmával, ahol azt is egyértelműen kijelentette, véleménye szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek is az államnyelv védelmét kell szolgálnia.

A botrányairól elhíresült Matovič már nem először száll szembe a kormány javaslataival, az állampolgársági törvényhez csatolt módosító indítványa — amely bizonyos feltételekhez kötötte volna a magyar állampolgárság felvételét — nagyban meghatározta a koalíciós tervezet bukását, s az ügynek a napirendről való levételét. A kérdés ebben az esetben sem az, hogy képes-e újra szembeszegülni a kormány akaratával, hanem, hogy az Egyszerű Emberek másik három tagja követik-e vezérüket, vagy pedig az SaS frakcióval együtt szavaznak (az SaS kitart a 15% mellett). Matovič mostani sajtótájékoztatóját az Egyszerű Emberek négy paralamenti képviselője nevében tartotta, de korántsem biztos, hogy egységes álláspontot közölt.

Mennyi az annyi?

Ha ezek után egy esetleges zárószavazás eredményét óhajtanánk megjósolni, mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy a koalíciós többség igencsak ingatag: a kormánypártok mindössze nyolc képviselővel tudhatnak többet a padsoraikban mint a Smerből és az SNS-ből álló ellenzék (az egyszerűség kedvéért a kormánypárti képviselők közé soroltuk az SaS-ból azóta kizárt, független Matovičot). Ebben az esetben Igor Matovič és Martin Fronc esetleges elutasítása nem jelent gátat a módosítás előtt.

Amennyiben azonban az Egyszerű Emberek további három tagja is a javaslat ellen szavaz, a távolmaradók száma öt főre nő, amit tovább növelhetnek a kormánytervezet további KDH-s ellenzői, köztük Pavol Abrhan (ám még az Egyszerű Emberek nem-szavazata is elegendő a törvény bukásához). Egy ilyen verzió esetén már sokkal kérdésesebb az új kisebbségi nyelvhasználati törvény sorsa, amelynek sikertelensége további bizonytalanságot eredményezne a kisebbségek nyelvi jogainak területén, és akár meg is pecsételheti a koalíció jövőjét.