Privatizációval zsarolják a kormányt

Ha Görögország bevezeti a szigorú reformokat és „minden képzeletet felülmúló” privatizációba kezd, számíthat az államadósságának átütemezésére – mondta Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke és az Eurócsoport elnöke kedden, május 17-én, miután a csoport ülésén véglegesítették a Portugáliának szánt mentőcsomagot is.

Juncker azt mondta, a görög eset nem összehasonlítható Portugáliával és Írországgal, a másik két EU-IMF segítségre szorult országgal. Az Eurócsoport keddi találkozóján ugyanis jóváhagyták a Portugáliának szánt három éven keresztül folyósított 78 milliárd eurós hitelcsomagot, a csúcs után pár órával Juncker azonban elismerte, hogy a miniszteri szintű találkozón Görögország helyzetét is megvitatták. A luxemburgi miniszterelnök egy új brüsszeli think-tank felavatásán beszélt újságíróknak az Eurócsoport találkozón történtekről.

Jean-Claude Juncker azt mondta, nem ért egyet azokkal, akik Görögországot „egy kalap alá veszik” Írországgal és Portugáliával. Állítása szerint ugyanis Görögország legfőbb problémája a versenyképesség terén történt visszaesés volt, míg Írországnak egy ingatlanpiaci lufival és egy hozzá kapcsolódó bankválsággal kellett megküzdenie, Portugáliában pedig elhúzódott a növekedés stagnálása.

Juncker arra is rámutatott, hogy amióta a görögök bevezették az eurót, az ország versenyképességbeli lemaradása 20 százalékkal nőtt, miközben ugyanezen idő alatt Németország szintén 20 százalékkal növelte a maga versenyképességét.

„Görögország nem teljesen tartja magát ahhoz a kiigazítási programhoz, amelyben megállapodtunk, amikor a görög hatóságok rendelkezésére bocsátott 110 milliárd euróhoz kértünk garanciákat. Ezért Görögországnak az elkövetkezendő napokban további korrekciós intézkedéseket kell elfogadnia az államadóssággal kapcsolatban, amely egyre csak növekszik, ahelyett, hogy csökkenne”- mondta Juncker, hozzátéve, hogy a szükséges intézkedéseknek nagyon széles területet kell lefednie, hogy kezelni tudja a gyenge növekedési potenciálból eredő problémákat.

Elmondása szerint az országnak privatizálnia is kell „minden képzeletet, még a görög képzeletet is felülmúló szinten”. Eszerint Görögországnak az állami szférában lévő vagyontárgyak közül kellene sürgősen privatizálnia mintegy 50 milliárd euró értékben, és ugyanígy a nemzeti örökségét is úgy, hogy az államadósságot a privatizációkból befolyt összegből közép- és hosszú távon fenntratható szintre hozzák. Juncker ugyanis hangsúlyozta, „ez az adósság jelenleg mindenképpen fenntarthatatlan”.

Amennyiben Athén ezeket az intézkedéseket megteszi, elmondása szerint az adósságának „puha átalakítására” számíthat, vagyis újraütemeznék a fizetési határidőket. A luxemburgi miniszterelnök szavai ellentmondanak Angel Merkel német kancellárnak, aki nemrég kijelentette, hogy 2013 előtt semmiféle átütemezés és átalakítás nem kerülhet szóba egyik segítségre szorult ország esetén sem.

Juncker az EU jövőjével kapcsolatban kifejtette, hogy a bővítés, illetve a közös valuta az Unió két legfontosabb projektje, amelyek nélkül a kontinens lényegesen sebezhetőbb lenne. „Két dolgot tettünk, amire büszke vagyok” – jelentette ki Juncker ezzel kapcsolatban, majd kitért arra is, hogy az EU-bővítésnek köszönhetően olyan kelet-európai országok, amelyek eredendően egymás ellenségei voltak, most békében és biztonságban vannak egymással. Juncker azzal érvelt az euró mellett, hogy a közös valuta olyan alacsony szintre csökkentette az inflációt, amelyet korábban a német márkának soha nem sikerült elérnie. Korábban ugyanis felröppentek olyan hírek, hogy egyes országok, sőt, éppen a bajba jutott Görögország ki akarna lépni az övezetből, hogy ezzel könnyítse meg saját helyzetét.

Juncker felszólalt az erőteljesebb és szorosabb gazdasági kormányzás érdekében is, az „európai szociális jogok minimumának” bevezetését is felvetve. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bár sajnálja, hogy az EU-s politikának nincsen szociális dimenziója, ő nem egyenlő fizetéseket szeretne látni, csupán „minimális szintű szabályokat” a szociális területen.

Bár nem említette konkrétan az érintett országokat, de sajnálatát fejezte ki a francia-olasz határvita, valamint a dán határzárás miatt is: „Egészen fel vagyok háborodva, hogy most, minden vita és a másik szempontjainak figyelembe vétele nélkül országok visszaállítják a határellenőrzéseket” – mondta. Ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbiakban a „nemzeti érdekek” kezdték domoniálni az EU-s ügyeket. „Ha van választás a nemzeti és az európai út között, akkor még ha kétségek is merülnek fel, az európait kell választani, mert a nemzeti utak nem vezetnek sehová” – jelentette ki Juncker.

Juncker felszólalt az önálló és erőteljesebb EU-s intézményekért is, utalva arra, hogy az Európai Bizottság sokak szerint csak a nagyobb tagállamok érdekeit képviseli. A luxemburgi miniszterelnök szerint Európának új feladatokat és kihívásokat kell találnia, szerinte az éhezés elleni küzdelem lehetne például ilyen: „Ha naponta 25 gyerek hal meg a legbrutálisabb módon, vagyis az éhezésbe, az az jelenti, hogy Európa nem sikeres” – mondta. „Egy nagy európai projekttel kellene fellépnünk azért, hogy eltöröljük a Föld színéről az éhezést és a szegénységet.” Juncker szerint azért Európának kellene felvállalnia ezt a szerepet, mert „mások odafigyelnek Európára”.

Az Eurócsoport elnökeként Juncker sajnálatát fejezte ki az IMF-vezér Dominique Strauss-Kahn letartóztatásával kapcsolatban is, de úgy tűnt, elítéli azokat a német és belga nyilatkozatokat, amelyek már most arra vonatkoztak, hogy a Valutaalap új vezetője egy EU-s országból jöjjön. „A kérdés is illetlen. Hagyjuk, hogy az igazságszolgáltatás tegye a dolgát” – mondta