A Vajdasági Magyar Szövetség 2011. május 7-én, szombaton tartott tisztújító közgyűlést Óbecsén. Az eseményen részt vevő küldöttek nagy arányú többséggel — 275 szavazattal 4 ellenében — megerősítették Pásztor Istvánt elnöki tisztségében. A régi-új elnök programbeszédében a partnerek felé való nyitás és a magyar összefogás mellett az elveszett bástyák visszaszerzését is fontos célként jelölte meg.
A „haladás folytonossága” mottóval zajlott VMSZ-közgyűlésen Pásztor István – mielőtt egyedüli jelöltként megtartotta programadó beszédét- a négy év tapasztalatairól tartott beszámolót.
A párt újraélesztése
“A 2007 januári parlamenti választások után, felocsúdva a csak 53.000 szavazat okozta sokkból, rá kellett döbbenni, elolvadt a közösségi támogatás jelentős része. A választási eredmény egyértelmű jele volt annak, a párt elveszítette hitelességét, szavahihetőségét” – kezdte a négyéves ciklust összegező felszólalását Pásztor István pártelnök.
Rámutatott: “akkor a VMSZ-ben azt gondolták, a közösségi támogatás visszaszerzéséhez erőteljesen szakítani kell a szimbolikus politizálás gyakorlatával, mindent félrerakva nyitni kell a többi párt, a civilek és az értelmiség irányába, új arcokat kell felkutatni és helyzetbe hozni. Arra szövetkeztünk Magyarkanizsán, megállítjuk a zuhanórepülést, átgomboljuk és leporoljuk a saját és a közösségünk kabátját, kihúzzuk magunkat. Újra kihúzzuk magunkat”.- olvashatjuk a VMSZ hivatalos oldalán.
Új partnetség
Pásztor beszédében utalt a párt országos prioritásaira is: “azok, akikkel évtizedes koalícióban voltunk, vagyunk, akiket néha erőteljesen építettünk és akik észrevétlenül, lassan, de kíméletlenül elszívták körülöttünk a levegőt, abban reménykedtek, hogy – politikai értelemben – megfulladunk”. Itt utalva arra, hogy, miután 2009 decemberében a VMSZ a szerb parlamentben nem szavazta meg a költségvetést, a Boris Tadic szerb államfő vezette Demokrata Párt (DS) 2010 elején több vajdasági településen, köztük a 100 ezer lakosú Szabadkán és Zentán felrúgta a koalíciót a VMSZ-szel. A DS ezután a nacionalista Szerbiai Demokrata Párttal (DSS) lépett szövetségre- írja az MTI.
Programbeszédében Pásztor István egyértelművé tette, hogy a jövőben is egyenrangú párbeszédre törekszenek a politikai partnerekkel, de a “vazallusi szerepet” nem vállalják. Ugyanakkor a szélsőségesekkel nem vállalnak közösséget. Mint mondta, a párbeszédnek nincs alternatívája. Pásztor a VMSZ jövőbeni célkitűzései kapcsán hangsúlyozta, hogy a párt meg kívánja tartani eddigi pozícióját a politikai palettán- olvashatjuk a vajdasagma.info-n.
Magyar-magyar párbeszéd
Pásztor nevéhez kötődik a Magyar Koalíció megalapítása, mely a VMSZ, a VMDK és a VMDP választási szövetségeként jött létre 2007 végén, és aktívan támogatta a politikus köztársasági elnökjelöltségét. Pásztor István a 2008. januárjában tartott első fordulón 93 039 szavazatot szerzett és ezzel a hatodik helyen végzett. Ugyanabban az évben a politikus Szabadka polgármesteri címéért is megküzdött, de alulmaradt Saša Vučinić-csal szemben. A Nemzeti Tanácsi választások alkalmával pedig a VMSZ vezetésével valósult meg a magyar jelölteket tömörítő Magyar Összefogás-lista.
A pártelnök mostani beszédében a vajdasági magyar párbeszéd beindításáról elmondta: “talán az elmúlt négy évben semmi se járt akkora várakozással és feszültségekkel, mint a közösségen belüli viszonyok kezelése, a párbeszéd ügye. Különösen a többi párttal. Ez talán azért volt így, mert terhelt volt az előéletünk, széles és mély árkokat ástunk szorgalmas előéletünk során”. Kiemelte az összefogás szükségességét, de hozzátette: „aki kimarad, az magára vessen”.
Megtartani és megszerezni
A jövőbeli kitűzött célok tekintetében azt hangsúlyozta: „Azt szeretném, hogy belgrádi és újvidéki parlamenti jelenlétünk számbelileg erősödjön, az általunk vezetett önkormányzatokat meg kell tartanunk, Szabadkát, Zentát, Csókát és Adát vissza kell szereznünk. Igen, ambiciózus, de megvalósítható. Nem másoktól, hanem tőlünk, a mi munkánktól függ, sikerül-e” – jelentette ki az elnök.
Pásztor István a vajdasági Magyar Szónak elmondta: „Az előttünk lévő idő tekintetében az önállóan szerzett pozícióból kell politizálnunk – ennek az a feltétele, hogy tudjuk folytatni a közösségen belüli párbeszédet, mert ez tud olyan támogatottságot biztosítani a számunkra, ami meghatározó játékossá teszi a VMSZ-t. Az életszerű politizálást illetően én többek között az egzisztenciális kérdésekre fektetem a hangsúlyt, úgy gondolom, hogy e tekintetben a legnagyobbak az elvárások, bár ez nem csupán kisebbségpolitikai kérdés. Nekünk az az érdekünk, hogy Szerbia tőkevonzóvá váljon, és munkahelyek nyíljanak a tartományban”.
A VMSZ óbecsei közgyűlése az elnökválasztást követően 109 jelölt közül megválasztotta a párt 43 fős Tanácsának – a párt két közgyűlés közötti legfőbb döntéshozó szervének – az új tagjait is, köztük Pásztor Bálintot, a VMSZ egyik szerbiai parlamenti képviselőjét és Egeresi Sándort, a vajdasági parlament elnökét- tudta meg az MTI.
Pásztor másodszor a VMSZ élén
Pásztor Istvánt másodszor választotta elnöki székébe a párt kongresszusa. A posztján megújított vezető 2007-ben került a VMSZ elére, miután Kasza József visszavonult a politikai szerepléstől, s tiszteletbeli elnökké választották. Később komoly konfliktus alakult ki Kasza és a jelenlegi pártvezetés között: a volt pártvezetőt az elnökség munkájával kapcsolatos kritikája megfogalmazása után 2010 februárjában kizárta a párt.
Pásztor 1994-ben lép a politikai porondra, mikor is belép a VMSZ-be. 1996 és 2000 között a jugoszláv Szövetségi parlament alsóházának képviselője, 1999-től 2003-ig az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke. 2008-ban Pásztor a vajdasági tartományi koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese és egyben a tartomány gazdasági minisztere lett.
A vajdasági magyarság egyik legbefolyásosabb politikusa mint sikeres vállalkozó is ismert, több gazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezet élén állt korábban. A róla készült portrénkat itt megtekintheti.
Válent Viktória- összeállítás