Kommunizmus védői: a hasznos hülyék

A kommunizmus bűnei még mindig tabutémaszámba mennek Európában – nagyjából ez szűrhető le annak a konferenciának a tanulságaiból, amelyet a múlt héten rendeztek meg Brüsszelben.

A kijelentés meglepő lehet számunkra, hiszen nekünk evidencia, hogy a kommunizmus ugyanolyan embertelen, gyilkos és kultúrember számára vállalhatatlan, mint a nácizmus. Nyugat-Európában azonban nem tapasztalták meg a kommunizmus pusztításait, csupán a szélsőjobboldal rémuralmát ismerik testközelből. Mivel pedig sok országban a baloldal – szociáldemokraták és kommunisták – komoly szerepet játszott a nácizmus elleni küzdelemben, mai napig szalonképesnek számítanak. Sőt a második világháborút követően számos nyugati ország értelmiségének jelentős része baloldalinak vallotta magát, a marxi, sőt a maói eszméket hirdették az egyetemi tanárok és diákjaik egyaránt – többek között ez vezetett az 1968-as diáklázadásokhoz és a régi, polgári rend lerombolását célzó felfordulásokhoz.

Az, hogy közben a kommunista uralom alá taszított országokban a nácizmuséval azonos szintű terror zajlott, nem zavarta őket. Legfeljebb annyit mondtak: ezek a keletiek ilyen barbárok, elrontottak egy amúgy jó eszmét, de mi, nyugatiak majd tényleg létrehozzuk a tökéletes, utópisztikus társadalmat. És közben fogalmuk sem volt róla, hogy ők azok, akiket Lenin keresetlenül csak „hasznos hülyéknek” nevezett: azon öntelt nyugati értelmiségiek, akik elhitték a kommunizmus világmegváltásáról szóló maszlagát, vagy csak népszerűséget hajhászva – esetleg Moszkva által pénzelve – hirdették azt, miközben a vasfüggönytől keletre milliókat gyilkoltak meg a bolsevik pribékek.

Márpedig a hasznos hülyék – sajnos – ma is sokan vannak, ők azok, akik a rendszerváltás után befogadták, magukkal egyívásúaknak tekintik és legitimálják az egykori kommunista rendszerek működtetőit, és továbbra sem hajlandóak elfogadni, hogy a kommunista semmivel sem jobb, mint a náci, még akkor sem, ha szociáldemokratának vallja magát. Márpedig amíg ők, a mára „eurokonform” politikussá vedlett egykori ’68-as felforgatók és eszméik, illetve nálunk az általuk támogatott elvtársaik továbbra is meghatározók a közéletben, addig nem könnyű beteljesíteni a rendszerváltást és bűneiket soha el nem évülővé nyilvánítva elszámoltatni a kommunista bűnösöket.