Új lendületet kaphat az európai gazdaság

A számítási felhő volt a témája a múlt héten megrendezett CeBIT2011 című konferenciának, melyre Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke és a digitális menetrendért felelős biztos is ellátogatott. A CeBIT2011 a digitális ipar legfontosabb nemzetközi eseménye, szervezői szerint a megfelelő témát vették napirendre a megfelelő időben. A számítási felhő a digitális napirend kiemelt prioritása is egyben. Cikkünkben a számítási felhővel kapcsolatos uniós projekteket mutatjuk be.

A számítási felhő fogalma azt jelenti, hogy a vállalatok és közintézmények mint felhasználók, a különböző adatokat és szoftvereket egy hálózaton, például az interneten keresztül érik el és használják. A felhasznált információ a szolgáltatást biztosító számítógépén tárolódik, akár a világ másik végén. Az információk elérésének elősegítésével ez a technológia nagyban segítheti az európai vállalatokat, különösen a kkv-kat, hogy csökkentsék az IT költségeiket, a kormányzat számára lehetővé teszi, hogy alacsonyabb költségen nyújtson szolgáltatásokat az állampolgároknak, és sokkal hatékonyabbá teszi a különféle számítások elvégzését. A számítási felhő népszerűsítése ezért a Digitális napirend kiemelt témája is egyben.

A számítási felhő legnagyobb előnye a vállalatok és közintézmények számára, hogy nem kell drága szoftvereket és saját számítástechnikai infrastruktúrát vásárolniuk és fenntartaniuk, vagy házon belül adattárolásról gondoskodniuk. Ehelyett élvezhetik a hálózatokon, például az interneten keresztül távoli elérés előnyeit, a legmodernebb szoftvereket és adattárolási rendszereket, amelyet a külső szakosodott szolgáltatók kínálnak, és így sokkal megfizethetőbb és hatékonyabb információ technológiai rendszerekhez jutnak. Az Uniónak több projektje fut a számítási felhő területén.

A RESERVOIR projekt azzal foglalkozik, hogy hogyan lehetne európai számítási felhő infrastruktúrát kiépíteni. A kutatási projekt egy olyan szoftver kifejlesztésére koncentrál, amely a fölös számítástechnikai kapacitást tenné elérhetővé azon vállalatok és közintézmények számára, akik ezt igénylik. A cél, hogy a vállalatok számára elérhetővé tegyék a nem kihasznált számítási infrastruktúrát egyfajta „felhő szolgáltatás” keretében. A RESERVOIR egy európai felhő technológia kifejlesztésén dolgozik, ahol az európai vállalatok felhő szolgáltatóvá válhatnak a RESERVOIR szoftver használatával. A RESERVOIR versenyképes áron, igény szerinti mértékben szeretné biztosítani a szolgáltatást, anélkül, hogy nagyobb infrastrukturális beruházásra lenne szükség. Egy ingyenesen letölthető, szabad forráskódú szoftvert (OpenNebula) fejlesztettek ki, amely képes széleskörű számítási felhő szolgáltatásokat nyújtani Európában. A Teelefónica spanyol távközlési társaság és a Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa (CERN) már használatba vették a szoftvert számítási felhő szolgáltatások biztosításához. A projektet FP7-es kutatási programként részben az EU finanszírozza 10,5 millió euró támogatással (a projekt teljes költsége 17,22 millió euró). Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban az ipar, egyetemek és kutatóközpontok együtt dolgoztak a projekten. Az eredményeket tegnap (március 10-én) Szicíliában, egy workshop keretében mutatták be.

Az OPTIMIS kiemelten a kis-és középvállalatok igényeire koncentrál. A projekt célja olyan szoftver kifejlesztése, amely a kkv-knak segít vállalatirányítási alkalmazásokat telepíteni, futtatni és kezelni a felhőben. Az ilyen típusú szoftverek 92 millió eurót generáltak 2010-ben, és a piackutatások szerint ez az összeg 2013-ra megháromszorozódhat. A legtöbb innováció ezen a területen történik. Az OPTIMIS eszközrendszer független rendszerelemeket kínál, amelyeket a fejlesztők átvehetnek. A vállalatok elmozdulásával a hagyományos infrastruktúrától a felhő alapú infrastruktúra felé a meglévő vállalatirányítási eszközeik már nem elégségesek. Az OPTMIS célja, hogy segítsen a kkv-knak a felhő jobb és innovatívabb használatában. A projekt részben szintén az FP7-es kutatási programból kerül finanszírozásra (7,1 millió euró a 10,37 millió euróból). Németország, Görögország, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság egyetemei és kutatóközpontjai kezdtek együtt dolgozni 2010 júniusában. Várhatóan 2013 májusában kerül sor a projekt lezárására.

A CONTRAIL célja, hogy optimalizálja a számítási kapacitások használatát. A kutatási projekt új módszereket keres, hogy a vállalatok felhőszolgáltatóvá válhassanak, amikor éppen rendelkeznek fölös kapacitással, a csúcsok idején pedig maguk is igénybe vehessék mások fölös kapacitását. A projekt azt vizsgálja, hogy hogyan lehet a használaton kívüli erőforrásokat összegyűjteni és elérhetővé tenni mások számára. A Contrail projekt keretében vizsgálják például, hogy a számítási felhő hogyan csökkentheti a gyógyszerészeti kutatások költségeit és növelheti azok hatékonyságát.

A genomikai kutatásokból, gyógyszerészeti forrásokból vagy klinikai tesztekből származó adatok mennyiségének masszív növekedése már önmagában az új gyógyszerek felfedezésének lehetőségét növeli. Mindazonáltal a hagyományos számítási módszerekkel már a puszta adatmennyiség miatt meglehetősen nehézkes az esetlegesen életmentő gyógyszerek közül az ígéretes jelöltek kiválasztása. A számítási felhő több számítási és adattárolási kapacitást tesz elérhetővé azonos költségen és így segít a probléma kiküszöbölésében. Így a kkv-k is versenyképesek lehetnek olyan tőkeintenzív iparágakban, mint például a gyógyszerészet. A projekt teljes költsége 11,3 millió euró, ebből 8,3 millió eurót finanszíroznak az FP7-es kutatási keretből. 2010 októberében egyetemek, kutatóközpontok és kkv-k indították be a projektet Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban. A várható befejezés 2013 májusa.

Vélemények

Rab Árpád, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi EgyetemInformációs Társadalom- és Trendkutató Központjának (ITTK) igazgatója: „A számítási felhők működésének logikája szinte minden számítástechnikai területen terjedni kezdett, recens és divatos trend. Bár maga a technológia régi, tömeges alkalmazása számos pozitív hozadékkal bír a hatékonyabb eszközhasználat terén. Társadalmi hatása is van: jelentős szerepe lehet a hatékonyság növekedése mellett a digitális megosztottság csökkentésében, vagy akár a környezettudatos(abb) informatikában. A nyílt forráskódú szoftverekben rejlő stratégiai-gazdasági előnyöket úgy tűnik, hogy egyelőre Magyarország nem tudta kihasználni, és egyre inkább úgy tűnik, immár nem is fogja. Jó lenne, ha legalább a számítási felhők (bár az előbbi területnél jóval kevesebb gazdasági előnnyel bírnak) előnyei hasznosulnának a magyar információs társadalomban is, ezzel is segítve sikerét.”