Nemzetbiztonság minden mennyiségben

A bolgár köztársasági elnök összehívta a Nemzetbiztonsági Konzultációs Tanácsot (KSzNSz), hogy tárgyaljanak többek közt a titkos lehallgatási módszerekről (SzRSz), a schengeni csatlakozásról, a vámőrség és a belügyminiszter jogköreiről. A tárgyaláson a bolgár politikai élet vezetői több órás konzultáción értékelték az ország jelenlegi nemzetbiztonsági állapotát és felkészültségét.

Közel öt órán át tartó egyeztetés után sem született konszenzus a parlamenti pártok vezetői, a kormány, az államfő és a titkosszolgálatok emberei között a titkos lehallgatási eszközök (ismertebb nevén – SzRSz-ek) törvényes használatáról és ellenőrzéséről. A KSzNSz összehívásának fő indoka a több mint egy hónapja kirobbant lehallgatási botrány volt, mely során a vámőrség igazgatóját, Vánjo Tánevet a belügyminisztérium utasítására a titkosszolgálatok lehallgatták.

„A KSzNSz nem tudott közös határozatot hozni, bizonyos kérdésekben leküzdhetetlen véleményütközések alakultak ki a tárgyaló felek között” – nyilatkozta Georgi Parvanov köztársasági elnök. A Köztársasági Elnöki Hivatal még nem publikálta a tárgyalások szó szerinti jegyzőkönyvét, de az újságírók értesülése szerint az államfő indítványt tett a Miniszteri Tanácstól független nemzeti ügynökség felállítására. Az ügynökség feladata az SzRSz-ek törvényes kontrollja lenne. A tárgyalások után sem Bojko Boriszov miniszterelnök, sem Parvanov nem kívánt részletesebb tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A kormányfő azonban láthatóan elégedett volt a tárgyalások kimenetelével. „A tárgyalások nem a témák konfliktusos mivolta miatt húzódtak el. Elégedett vagyok azzal, hogy számos építő javaslatunkat megvitatták és támogatták” – felelte a kormányfő az egyik feltett kérdésre.

Szergej Sztanisev, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) elnöke szerint a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártnak először el kellene ismernie, hogy komoly visszaélések történtek, állampolgári jogokat sértettek meg, s csak azután lehet a kiutat keresni. Sztanisev véleményét bizonyos fokig a februárban végzett népszerűségi felmérések is alátámasztják, melyek szerint a lehallgatási botrány következtében szinte az összes párt népszerűségi mutatója csökkent a lakosság körében. A volt kormányfő megjegyezte, hogy a BSZP saját törvényjavaslatot fog kidolgozni az SzRSz-ek kontrolljáról.

Nagy meglepetést keltett a hét elején Boriszov azon döntése, hogy a lehallgatási botrány egyik főszereplőjét, Cvetan Cvetanov belügyminisztert nevezte ki a GERB választási kampánystábja vezetőjének. A sokat támadott miniszter a szakértők szerint is komolyan ronthatja a kormánypárt esélyeit az idén esedékes köztársasági elnöki- és helyhatósági választásokon.

A közelmúltban még biztos államfő-jelöltnek titulált Cvetanovot sokan már a miniszteri poszton sem látják szívesen, így Boriszov nehéz választás előtt állt. A kormányfő talán a legelegánsabb megoldást választotta – a jobbkezének tartott belügyminisztert nem váltja le posztjáról, hanem egy idő múlva ő maga mondhat le az új tisztséggel való összeférhetetlenség miatt. Számos érdekes lehetőséget mérlegeltek az utóbbi időben a politológusok Bulgáriában, az egyik ilyen találgatás szerint maga Boriszov lehet az elnökjelölt, ugyanis ő a harmadik legkedveltebb bolgár politikus a lakosság körében. A kormányfő, az orosz mintát követve, egyik bizalmasát ültethetné a miniszterelnöki székbe, így biztosítva saját és pártja hatalmának megszilárdítását.

A tárgyalás során nem csak a titkosszolgálati jogköröket feszegették a honatyák és más vezető politikusok, szó esett a vámőrségről és a rendőrségről is. Konszenzus alakult ki arról, hogy a Vámőrséget újra felruházzák rendőrségi jogkörökkel, ugyanis ezeket 2006-ban az előző, szocialista kormányzat megvonta a szervezettől. Szimeon Djankov pénzügyminiszter szerint törvényjavaslat készül arról, hogy a Belügyminisztériumhoz kerülnek egyes felügyeleti jogok az adókat és járulékokat illetően. Másik lényeges megvitatott kérdés a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italok járulékának csökkentése és az ebből eredő csempészeti tevékenység tendenciáinak változása volt. Djankov szerint nincs bevételkiesés a megnövekedett járuléki adó és az így megnövekedett csempésztevékenység  összefüggése miatt. A miniszter kifejtette, hogy 2010-ben 3,7 százalékkal növekedtek a dohánytermékek után fizetett ÁFA-bevételek 2009-hez viszonyítva. Boriszovnak és Djankovnak végül sikerült keresztülvinni javaslatukat, hogy ne nyúljanak a dohánytermékek járulékadójának szintéjéhez.

Legnagyobb egyetértés a schengeni csatlakozásról szóló tárgyalások témájában alakult ki. Közös határozat született a Romániával összehangolt közös fellépésről a mihamarabbi csatlakozás érdekében, ugyanis a két tagállam március közepére biztosítja a 100 százalékos készenléti állapot feltételeit. Boriszov azt is közölte, hogy a bolgár parlamenti pártok közös akciót fognak indítani, hogy meggyőzzék az európai pártcsaládok többi tagjait is az ország felkészültségéről.