Németország masszív kereskedelmi többlete egyre mérgezőbbé válik

Az, hogy Németország többet exportál, mint importál, egyre nagyobb gondot jelent a gazdasága számára – jelentette ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet igazgatója szerdán.

„A kereskedelmi többlet egyre égetőbb problémává válik, mégpedig nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem más kereskedelmi partnerekkel és az Európai Unión belül is” – húzta alá Gabriel Felbermayr, az intézet külkereskedelemmel foglalkozó részlegének vezetője.

„A többlet lassan mérgezővé válik, és Németországban is sokan azzal érvelnek, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy csökkentsük. Mint kiderült, ez inkább kötelezettség, nem pedig eszköz” – tette hozzá.

Németország export- és gyártásorientált gazdasága és az ennek eredményeként keletkező kereskedelmi többlet – azaz az importtevékenységet meghaladó export értéke – régóta kritika tárgyát képezi, ezért például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság hosszú ideje unszolja Berlint, hogy a bérek és a beruházások növelésével ösztönözze a hazai keresletet, mert ezzel csökkenthetné a globális kereskedelmi egyensúlytalanságokat.

Németországnak azért kell kiegyensúlyoznia (első sorban az EU-n belüli) kereskedelmi számláit, hogy ezáltal lehetővé tegye más országok növekedését, a munkahelyteremtést és az államháztartás rendezését, jelenleg ugyanis kereskedelmi többletének 65 százalékát köszönheti más uniós tagoknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői által júniusban kiadott országjelentés szerint Németország gazdasági növekedése az amerikai protekcionista kereskedelempolitika jelentette fenyegetés dacára továbbra is erős marad.

Ez ilyen formában nem folytatható.

Németország kereskedelmi többlete 2017-ben csökkent először 2009 óta, mégpedig 300,9 milliárd dollárra – legalábbis az ország Szövetségi Statisztikai Hivatala által februárban közzétett adatok szerint. Az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többlete 64 milliárd dollár volt.

Donald Trump amerikai elnök tavaly mélységes döbbenetének adott hangot Twitteren a kereskedelmi adatok kapcsán, és figyelmeztette Németországot, hogy ez nem maradhat így.

Kép forrása: Twitter

„Persze, vannak hiányosságok az állami infrastruktúrában, az iskolákat fel kell újítani és így tovább, de ami miatt nagyon aggódunk, az az, hogy Németország nem elég vonzó a vállalati befektetésekhez” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az Angela Merkel kancellár alatt működő német kormánynak modernizálnia kell a gazdaságot irányító szabályokat, valamint készen kell állnia a technológiai változásokra.

Kereskedelmi háború

Az észlelt kereskedelmi egyensúlytalanságok odáig vezették Trumpot, hogy az elmúlt hónapokban különféle vámtarifákkal fenyegette meg az Egyesült Államok legközelebbi és legnagyobb kereskedelmi partnereit: importvámot tervez kivetni a kínai tech áruktól kezdve az európai autókig mindenre.

Amint ez kiderült, Kína, az Európai Unió, Kanada és Mexikó megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Az óra július 6-án indul, ugyanis az USA aznaptól 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre. Kína az amerikai döntéssel megegyező válaszlépést tesz, szintén július 6-ától. Először 34 milliárd dollárnyi amerikai termékre vet ki 25 százalékos vámot, majd ezt fokozatosan összesen 50 milliárd dollárnyi termékre terjeszti ki.

Eric Lonergan, az M&G közgazdásza szerint elképzelhető, hogy Trump fenyegetéseire az európai országok visszavonulót fújnak, és megígérik, hogy foglalkoznak a folyó fizetési mérleg többletükkel.

„A kereskedelmi többletet illetően a probléma többé nem csak Németország, hanem Közép- és Kelet-Európa is. A korábban itt tapasztalt, jelentős folyó fizetési mérleg hiányt ugyanis felváltotta a többlet” – mondta.

Lonergan olyan megoldást javasol, amely szerint Németországnak példát kellene mutatnia, és így a többi európai ország követni fogja. „Miért nem folytatunk olyan fiskális politikát, amely egész Európára vonatkozik? Amely azt mondja: együtt fogjuk kezelni a fennálló kereskedelmi gondokat, együtt csökkentjük a vállalati- és a személyi adókat, és közösen ösztönözzük a belföldi keresletet? Szerintem Németország lehetne ennek a szószólója.”

Forrás: CNBC / Kitekintő