Oroszország a világban: harc a befolyási övezetekért

Még ha ennek ára is van, a több mint 18 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök azon dolgozik, hogy visszavezesse Oroszországot a nemzetközi élet fősodrába: a hidegháború vége óta még sohasem volt ennyi elmérgesedett konfliktus a nyugatiakkal – írta elemzésében az AFP francia hírügynökség.

Oroszország szerepe Szíriában

Oroszország, Damaszkusz kitartó szövetségese tizenegyszer vétózta meg az ENSZ határozattervezeteit az „arab tavasz” nyomán 2011 áprilisában kibontakozó szíriai ellenzéki hullám kezdete óta, hogy védje Bassár el-Aszad elnök rendszerét.

A Kreml, amely a stabilitás bajnokának állítja be magát, rossz szemmel nézte az „arab tavaszt” és árulásként élte meg a líbiai eseményeket. A líbiai nemzetközi beavatkozás azért vált lehetségessé, mert Oroszország és Kína tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazásán. A beavatkozás Moammer el-Kadhafi líbiai vezető erőszakos halálába torkollott, az ország káoszba süllyedt.

Oroszország 2015-ben katonailag lépett fel Szíriában, ami megfordította a lapjárást és lehetővé tette a kormányerők számára a lázadók és az iszlamisták kezén levő területek jó részének visszafoglalását.

Oroszország a konfliktus megoldása érdekében szövetséget hozott létre Iránnal, a szíriai rezsim egy másik szövetségesével és Törökországgal, a lázadók támogatójával, és a Közel-Kelet fontos szereplőjévé verekedte fel magát.

Az ukrajnai konfliktus

2014 elején a kijevi Majdanon lezajlott Nyugat-barát felkelés vérfürdőbe torkollott, az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics elmenekült az országból. Azonosító jelzés nélküli fegyveresek – orosz katonák, mint később Vlagyimir Putyin bevallotta – vették át az ellenőrzést az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget fölött, amely március 18-án került Oroszországhoz a nemzetközi közösség részéről törvénytelennek nyilvánított referendum után. Az elkövetkezendő hetekben az elcsatolást fegyveres konfliktus követte Kelet-Ukrajnában az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták között, az elhúzódó válságnak immár több mint tízezer halálos áldozata van.

Oroszországot 2014 óta példa nélkül álló amerikai és európai szankciók sújtják, Kijev és a nyugatiak azzal vádolják Moszkvát, hogy katonailag támogatja a felkelőket, amit az oroszok vehemensen tagadnak.

Oroszország katonák ezreit állomásoztatja a főleg oroszok lakta Dnyeszter mellékén. A terület a múlt század kilencvenes éveinek elején, a Szovjetunió összeomlása után próbált kiválni Moldovából. Orosz katonai bázisok vannak Abháziában és Dél-Oszétiában, két Grúziától elszakadt területen, amelyek függetlenségét Oroszország 2008-ban a Grúziával vívott villámháború után ismerte el.

Az észak-koreai válság

Washingtontól eltérően Moszkva mindig a párbeszédet szorgalmazta Phenjannal az Oroszország és Kína által kidolgozott menetrend értelmében. Azonban 2017 végén támogatott egy Észak-Koreával szemben újabb szankciókat elrendelő ENSZ-határozatot. A korlátozás főleg az észak-koreai rakéta- és nukleáris program szempontjából létfontosságú kőolaj importját érintette.

Január elején Vlagyimir Putyin „érett politikusként” méltatta Kim Dzson Un észak-koreai vezetőt, miután Kim a nemzethez intézett újévi üzenetében a nyitásra tett célzást.

Oroszország személyes konfliktusai és barátai

Moszkva és Washington álláspontja egy sor nemzetközi kérdésben – Ukrajna, Irán, Szíria – nem egyezik. Donald Trump Oroszországhoz való közeledést ígért, de elnökké választása óta a két ország kapcsolatát mérgezik azok a vádaskodások, amelyek szerint az oroszok hackerek segítségével beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Moszkva évek óta elítéli egy rakétaelhárító pajzs kelet-európai telepítését, s általában a NATO-jelenlét erősítését határainak közelében, ami igazolásul szolgál számára katonai képességeinek fitogtatására. Washington februárban új amerikai nukleáris doktrínáról tett bejelentést, míg Vlagyimir Putyin március elején új, „leküzdhetetlen” orosz rakétákkal dicsekedett.

A Nyugattal perben és haragban álló Oroszország igyekszik szorosabbra fűzni a szálakat hagyományos szövetségeseivel, Kínával, Indiával, vagy akár Venezuelával.

Kínát és Oroszországot egyebek között összeköti az orosz gáz nagy volumenű kínai importjáról szóló szerződés. Moszkva és Peking gyakran alkot egységfrontot nemzetközi téren, például ENSZ-szavazások alkalmával. Hszi Csin-ping kínai vezető szerint kapcsolataik „most a legjobbak a történelem során”.

Oroszország az elmúlt években számos szerződést kötött Indiával, az orosz fegyverek nagy felvevőjével és erősítette kapcsolatait Latin-Amerikával, jelesül Venezuelával. Moszkva nemrég pénzügyi könnyítésben részesítette a gazdasági gondokkal küszködő Venezuelát, átütemezett egy 2011-ben nyújtott három milliárd dolláros hitelt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »