Az USA Szíriában marad, amíg jól nem állnak a béketárgyalások

Az Egyesült Államok nem távozik Szíriából addig, amíg az ENSZ égisze alatt folytatott genfi béketárgyalásokon előrelépés nem történik – jelentette ki James Mattis amerikai védelmi miniszter hétfőn.

“Nem megyünk el azonnal” – szögezte le Mattis nyugalmazott tábornok, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a küzdelmet az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezettel, amíg azt jónak látja.

Hangsúlyozta, hogy Washingtonnak tennie kell valamit az IÁ visszaszorulásával előállt új helyzettel, nem lehet csak a konfliktus katonai aspektusával foglalkozni, majd “jó szerencsét” kívánni a továbbiakhoz. Mattis ezzel vélhetően arra utalt, hogy az Egyesült Államok nagyobb szerepet kíván vállalni a szíriai háború politikai rendezésében, jelenlétével pedig azt fogja sulykolni, hogy vele is számolni kell.

Közölte: az amerikai hadsereg hosszú távú célja az “IÁ 2.0” visszatérésének megakadályozása. Kifejtette, hogy a terrorszervezet még nem adta fel a harcot. Ezzel arra utalt, hogy a dzsihadisták hiába gyengültek meg, továbbra is veszélyt jelentenek.

Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a terrorszervezet hétfőre virradóra visszafoglalta utolsó kelet-szíriai fellegvárát, az iraki határ menti Abu-Kemál városát, súlyos veszteségeket okozva a várost három napig ellenőrző, Irán támogatta síita fegyveres szervezeteknek. Tovább

A védelmi miniszter emlékeztetett, hogy Washington célja az IÁ legyőzése mellett mindig is a konfliktus diplomatikus úton történő rendezése volt. Nyomatékosította, hogy fokozatosan kell demilitarizálni Szíria különböző területeit, megteremtve annak lehetőségét, hogy a menekülésre kényszerült emberek hazatérhessenek otthonaikba.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozója alkalmával a minap kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték: a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása. Trump és Putyin ismét megerősítette Szíria szuverenitása, egysége, területi épsége és világi jellege iránti elkötelezettségét, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban.

Megfigyelők szerint Moszkva azonban az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy – kritikusok szerint – saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. A Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimét támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. A legutóbbi forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban esedékes “Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának” elnevezett, egy új alkotmány felvázolását, s ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának a bevonását célul kitűző békekonferenciát.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Asztanában. Megfigyelők szerint míg mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalások több fordulója is zátonyra futott.

Oroszország és Irán célja vélhetően az, hogy bebetonozzák a két országgal közeli szövetségben álló Aszad-rezsimet, és egyúttal biztosítsák pozíciójukat a stratégiai jelentőségű közel-keleti országban.

A genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015 decemberében elfogadott 2254-es számú határozatának mentén próbálnak előrehaladást elérni. A határozat a szíriai politikai átmenetről értekezik, a dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, egy új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt.

Törökország hétfőn közölte, hogy az amerikai hadseregnek tizenhárom támaszpontja van Szíriában, míg Oroszországnak csak öt. Az Ankara által terroristáknak tekintett, amerikai támogatású észak-szíriai kurd fegyveresek szerint az Egyesült Államok hét bázist hozott létre a lassan hét éve háború sújtotta közel-keleti ország északi területein.

Putyin és Erdogan egyetértett a politikai rendezés szükségességében

Oroszország és Törökország egyetért abban, hogy növelni kell a szíriai politikai rendezést célzó erőfeszítéseket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután hétfőn Szocsiban több mint négyórás tárgyalást folytatott török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal.

“A terroristákkal szemben elért sikerek fényében Erdogan elnök úrral szolidárisak vagyunk abban, hogy fokozni kell a hosszú távú normalizálást célzó erőfeszítéseket ebben az országban” – mondta Putyin az Erdogannal közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy ezeket az erőfeszítéseket elsősorban a politikai rendezés, valamint a konfliktust követő helyreállítás előmozdítása érdekében kell fokozni. Mint mondta, ismertette Erdogannal a teheráni tárgyalásainak részleteit, valamint a vietnami Danangban szombaton elfogadott orosz-amerikai nyilatkozatot, amely leszögezte, hogy véglegesen le kell számolni az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezettel, valamint biztosítani kell Szíria szuverenitását, egységét és területi épségét.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország, Törökország és Irán együttműködése konkrét eredményeket hozott Szíriában. Hozzátette: Moszkva és Ankara továbbra is együttműködik majd az arab országban zajló válság megoldása érdekében.

Azt, hogy a két ország a politikai rendezésre kíván összpontosítani Erdogan is megerősítette. A török elnök a nap folyamán, még a Putyinnal lefolytatott tárgyalást megelőzően, bírálta a danangi nyilatkozatnak azt a kitételét, amely szerint a szíriai polgárháborúnak “nincs katonai megoldása” és úgy vélekedett, hogy aki így gondolja, az vonja ki a csapatait Szíriából.

A két vezető a szíriai helyzet mellett részletesen áttekintette a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kérdéseit is

Erdogan kijelentette, hogy “különösen nagy jelentőséget” tulajdonít a kétoldalú hadiipari együttműködésnek. (A török elnök szeptember 12-én jelentette be, hogy Ankara Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek megvásárlásáról állapodott meg Moszkvával.) Méltatta, hogy a török agrártermékek ismét eljutnak az orosz piacra, de egyúttal kifejezte abbéli reményét is, hogy Moszkva véglegesen eltörli az Ankara ellen azt követően bevezetett korlátozásokat, hogy egy török vadászgép a szíriai határ közelében, légtérsértésre hivatkozva két éve lelőtt egy orosz harci repülőgépet.

Az orosz elnök, aki a tárgyalást megelőzően arról beszélt, hogy gyakorlatilag teljesen helyreálltak a kapcsolatok, a sajtótájékoztatón közölte, hogy a tervek szerint 2023-ben indítják be az orosz építésű nukleáris erőmű első reaktorblokkját a törökországi Akkuyuban.

A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint a két elnök idén immár ötödik alkalommal találkozott egymással.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP/Reuters/TASZSZ/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek