Izrael ereje: új kihívások előtt a startra kész nemzet

Izrael gazdasága több átalakuláson ment keresztül az ország közel 70 évvel ezelőtti alapítása óta. A hetvenes évekig a jaffa narancs szimbolizálta az ország exportját. Továbbá a textilek is nagy szerepet játszottak, valamint nemzetközileg ismert az ország gyémántkereskedelme és fegyverexportőrként betöltött szerepe.

Az elmúlt húsz évben azonban Izrael a technológia terén fejlődött a legtöbbet, mára a műszaki tudomány egyik fellegvárának számít. Ennek a technológiai fejlődésnek köszönhetően pedig „kitárul előtte a világ”, azaz számos olyan iparágban törhet az élre, melyekben eddig nem játszott jelentős szerepet – mondta Avi Hasson, az izraeli gazdasági minisztérium volt tudományos igazgatója a CNBC-nek.

„A high-tech és a low-tech hagyományos értelemben vett definíciói rég elavultak. Minden a technológián alapul. Nincs olyan szektor, amelyet nem szakít meg, vagy amely nem részesül innovációban” – fejtette ki Hasson. Elmondta, hogy hatéves vezetői pályafutása alatt naponta látogatta a multinacionális cégek vezetőit a különféle iparágakban, új technológiákat keresve.

Izraelt az innováció tekintetében a Világgazdasági Fórum 2016-17-es versenyképességi jelentése a 24. helyre sorolta. Ezzel megelőzte ugyan Kínát és Dél-Koreát, de jóval lemaradt Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és számos ázsiai gazdaság mögött.

Az izraeli csúcstechnológia ilyen szintű fejlődése vitatéma az iparág elemzői és megfigyelői között. Az Innovációs Hatóság 2016-os jelentése szerint az előző évi viszonylagos csökkenés három vezető mutatóban is még egy figyelmeztetést is felvetett: „Nehéz figyelmen kívül hagyni az általános képet, amely az erózióra utal Izrael versenyhelyzetében”.

Azóta a hangulat jelentősen javult, az iparág pedig rekord beruházásokra tett szert 2016-ban, majd ez év márciusában egy gigaüzletet is nyélbe ütöttek, ugyanis a terület egyik legnagyobb beszállítója, az elsősorban az önvezető járművekre szánt szenzorokban és a hozzájuk tartozó szoftveres platformokban utazó Mobileye nem kevesebb, mint 15,3 milliárd dollárért az Intel tulajdonába került. Ez volt az Intel történetének második legnagyobb felvásárlása, továbbá ez a legnagyobb összeg, amelyet valaha izraeli vállalatért fizettek.

Bármi is legyen a globális viszonylatban tapasztalható ingadozások mögött, a high-tech továbbra is vezető szerepet tölt be az izraeli gazdaságban. „Izraelben a high-tech szektor adja az export 50 százalékát és a GDP 15 százalékát, ám ez lehet, hogy nem elég” – figyelmeztetett Hasson.

„Ez egy óriási eredmény, világvezető szerep, magas termelékenység, stb. Viszont a munkavállalók alig egytizede – közel 250 ezer ember – dolgozik ezen a területen. Hozzáteszem, a gazdaság más területei nem teljesítenek jól, például termelékenységben, vagy a globális értékláncokhoz való kapcsolódásukkal” – fejtette ki. Továbbá korlátozott a hagyományos izraeli iparágak nemzetközi piacokhoz való hozzáférése. Ehhez hozzájön, hogy a munkaképes lakosság túlnyomó többsége továbbra is a hagyományos ágazatokban dolgozik, a nők és a különböző etnikai kisebbségek tagjai pedig nagyon alacsony számban vesznek részt az IT szektorban. Tehát bőven lesz még min dolgozni.

Az Innovációs Hatóság aktívan próbálja megoldani ezt a problémát. Azt állítják: „Számos olyan programot hoztunk létre, amelyek a hagyományos iparágak, például az élelmiszeripar, az acél, a textilipar és a műanyagipar felé irányulnak, és amelyek ténylegesen megpróbálják beindítani az innovációt ezekben az ágazatokban. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatási szektorra is, például a pénzügyi- és az építőiparra.”

A hagyományos iparágak azonban nem képesek olyan gyors technológiai fejlődésre, mint amennyire szeretnék. Vegyük például, hogy – mind hazai, mind nemzetközi szinten – sokkal kevésbé férnek hozzá a tőkéhez, mint a high-tech cégek.

„Nehéz hinni abban, hogy mikor jön valaki, hogy gyere és indítsunk egy elég kockázatos kutatási és fejlesztési projektet, amivel – persze csak ha sikeres lesz – három év múlva berobbanhatsz a nemzetközi piacra” – fogalmazott Hasson. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Innovációs Hatóság már intézkedéseket vezetett be e kockázat enyhítésére.

„Izrael soha nem lesz olyan szinten a gyártásban, mint az Egyesült Államok és Németország, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet sikeres más ipari területeken a csúcstechnológia segítségével” – mondta.

„A textilgyártás hatalmas iparág volt Izraelben, – és most harminc évvel ezelőttről beszélek – mára azonban eltűnt. Ma 15 000 ember dolgozik az országban a textiliparban, de ha megnézzük a vállalatokat, akkor ezek nem alacsony technológiákkal dolgoznak: intelligens szálakkal, nem szőtt textíliákkal, mindenféle szép high-tech anyagból. Ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre is, valamint a műanyagiparra, ami rendkívül jó eredményeket ér el a globális teljesítményben. Az innovációs potenciál továbbá nem korlátozódik azokra a területekre, amelyekben Izrael már részt vesz. A high-tech új iparágakat hozhat az országba. Ez akkor történhet meg, amikor nagy nemzetközi vállalatok izraeli csúcstechnológiás termékeket szereznek be” – fejtette ki Hasson.

A volt igazgató a Mobileye és más autonóm vezetéstechnológiai cégeket hozza fel példának arra, hogy Izrael hogyan férhet majd hozzá az új iparágakhoz: „Míg tíz évvel ezelőtt Izrael nem volt autóipari szereplő, most azt állítom, hogy vezető szerepe van az iparágban. Miért? Leginkább azért, mert az autó digitálissá és autonómmá válik. Ugyanez a helyzet a digitális egészségüggyel és sok ágazattal, ahol a befektetők az innovációt keresik.”

Ugyanez igaz a high-tech iparágon belül. Az akvizíciók ténylegesen segíthetnek új exportlehetőségek megteremtésében: „Vannak olyan fúziós vállalatok, amelyek jelenleg több milliárd dollárt exportálnak Izraelen kívül és sok embert foglalkoztatnak. Nem tudom, hogy ugyanez lenne-e a helyzet, ha ezek a vállalatok függetlenek maradtak volna.”

Hasson szerint mindezek mellett Ázsia egyre fontosabb szerepet fog játszani Izrael szempontjából. Az Innovációs Hivatal ugyanis nemcsak a piac, hanem az innovációs együttműködés fontos helyszínévé is tette az országot. Az elmúlt két-öt év ázsiai érdeklődése az ország felé „megdöbbentő” volt.

„Természetesen itt sincs csodarecept” – zárta az interjút Avi Hasson: „a sikerhez minden országnak magának kell megtalálnia a saját megoldásait”.

  • Korábban írtuk:

Forrás: CNBC

Felkapott hírek

Friss hírek

Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »