Egy szavazaton bukott el a bankreform

Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága kedden egyetlen szavazattal elutasította az uniós bankszektor szerkezeti reformjáról szóló jogszabálytervezetről készült jelentést. A képviselők elé került szöveg tovább puhította volna a rendszerszintű bankok funkcionális szétválasztására irányuló bizottsági javaslatot.

Kosarat kapott kedden az EP gazdasági és pénzügyi bizottságától az európai bankszektor szerkezeti reformjáról szóló jelentés, amelynek szerzője a svéd néppárti Gunnar Hökmark. Bár az általa készített jelentés – ami a Bizottság 2014 januári jogszabályi javaslatára reagál – mindössze egy szavazaton vérzett el (30 nem és 29 igen szavazat mellett), a Parlamentnek így első nekifutásra beletörött a bicskája a jogszabályba, így a jelentés visszakerül a tervezőasztalra.

Javaslatának előterjesztésekor már az Európai Bizottságot és az akkori belső piaci biztost, Michel Barniert is rengeteg bírálat érte amiatt, hogy nem szándékozott jogilag kötelező érvénnyel szétválasztani a legnagyobb bankok kiskereskedelmi (lakossági és céges számlavezetési) üzletágát a befektetési (spekulatív) tevékenységüktől. Gunnar Hökmark jelentése a kritikusok szerint a befolyásos banklobbi nyomására még tovább puhított a Bizottság javaslatát, amikor már nem csak a rendszerszintű bankok tulajdonosi, hanem a funkcionális szétválasztását sem tartotta ajánlatosnak.

Ezt sokan olyan visszalépésnek tartották, ami alkalmatlan a too big to fail probléma kezelésére, vagyis arra, hogy a túl nagyra növő pénzintézeteket a nemzeti kormányok sohasem hagyják veszni, akkor sem, ha egyébként teljesen indokolt volna. Az Egyesült Államokban a pénzügyi válság folyományaként szembenéztek a problémával, és Nagy-Britannia is szigorított a szabályain, amikor egy kínai falat húzott a nagybankok lakossági és céges, illetve spekulatív befektetési üzletága közé. Az EU jogalkotásának iránya az amerikai és a brit model helyett inkább a sokkal megengedőbb francia és német szabályozás felé hajlott.

A nagybankok szerkezeti reformjára vonatkozó jogszabályi javaslat összesen 15 európai rendszerszintű, “oligopolista” pénzintézetet érint, a Deutsche Banktól kezdve a BNP Paribas-on át az ING Bankig. A szóban forgo bankok állítólag óriási pénzeket keresnek különböző származékos pénzügyi termékek adásvételén, a vételi és az eladási arak közötti különbözeten. Ez spekulatív, de nagyon jövedelmező tevékenység, ami kevés saját tőkét igényel. De, mivel valamiből fedezni kell ezeket a tranzakciókat, a bankok ahelyett, hogy a tőkepiacokon vennének fel drágán hiteleket, inkább a náluk elhelyezett betéteket használják fel. Tulajdonképpen a betétesek pénzén hazardíroznak. Ezért merült fel annak igénye, hogy a lakossági és céges betétesek védelme érdekében a befektetési üzletágat teljesen leválasszák, amit azonban a Hökmark-jelentés nem tartott indokoltnak és szükségesnek.

“A mai zűrzavaros szavazás után ez a rendkívül fontos szerkezeti reform bizonytalanná vált. A végleges jogszabályi tervezet nem biztosította volna a bankok kiskereskedelmi és a befektetési tevékenységének az érdemi szétválasztását. Ez megfosztotta volna a lényegi elemétől a reformat, ezért az elutasítás ténye kedvező fejleménynek számít. De, rossz fényt vetít a jelentéstevőre és a Parlament hitelességére. Most vissza kell térnünk a tervezőasztalhoz, hogy biztosítsuk a valódi reformot” – jelentette ki Philippe Lamberts, az európai zöldek társelnöke.

Lamberts szerint az adófizetők pénzét nem szabad túlzott kockázatokat felvállaló bankok megmentésére felhasználni.