A társulással nem állna le az ukrán közeledés

Kemény viták árán az eddiginél koherensebb pozíciót kovácsolt ki hétfőn az Európai Unió az ukrán politikai válság kezelésének ügyében. A külügyminiszterek nem látják elérkezettnek az időt a szankciókra, és továbbra is készek aláírni a társulási megállapodást, amit mostantól nem tekintenek a folyamat végének.

EU-diplomaták szerint „többé-kevésbé következetes” álláspontot sikerült kialakítaniuk hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek Ukrajnáról, ami jó alapot biztosít Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Stefan Füle bővítési biztos számára az EU érdekeinek megjelenítésére a következő hetekben és hónapokban.

Az EU28-ak által az ülés végén elfogadott nyilatkozat több kulcskérdésben is világossá teszi az Európai Unió ukrán helyzettel kapcsolatos álláspontját, megerősíti Európa rásegítő szerepét a belpolitikai feszültség enyhítésében, és szankciókkal való fenyegetőzés helyett inkább az ösztönzőkre összpontosít.

Utóbbiak közül kiemelkedik az Ukrajnáról elfogadott szöveg utolsó mondata, amely egyes értelmezések szerint ezúttal első alkalommal „európai perspektívát” kínál fel az 50 milliós kelet-európai országnak. „A Tanács meggyőződésének ad hangot, hogy ez a megállapodás (értsd: az aláírásra váró társulási, és azon belül a szabadkereskedelmi megállapodás) az EU és Ukrajna közötti együttműködésnek nem a végcélját jelenti” – fogalmaz a külügyminiszterek nyilatkozata.

A magyar külügyminiszter szerint ez a megfogalmazás – ami egyértelmű utalás arra, hogy a folyamat nem áll meg a társulási szerződéssel – különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy 5-6 ország a témának szentelt munkaebéden határozott fenntartásait hangoztatta. Martonyi János a maga részéről úgy véli, hogy Ukrajna európai perspektívája olyan evidencia, aminek inkább az elhallgatása kellene, hogy feltűnést keltsen, és nem pedig a kimondása. Elismerte ugyanakkor, hogy az EU tagállamait kezdettől fogva megosztó kérdésről van szó.

A közös nyilatkozat csak közvetve tesz említést az erőszakos cselekményekért felelős személyek elleni vagy egyéb szankciók lehetőségéről, késznek mondva az EU-t arra, hogy „gyorsan reagáljon, ha a terepen eldurvul a helyzet”. „Ha nem kívánatos eseményekre kerülne sor, az EU gyorsan és megfelelően válaszolni fog. Egyetértés van arról, hogy jelenleg nem célszerű szankciókat alkalmazni” – jelentette ki magyar tudósítók előtt Martonyi, aki szerint nem egészen világos, hogy a büntetőintézkedések kik ellen irányulnának és mik lennének a politikai hatásai.

A külügyminiszter a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy nem az EU dolga megmondani, hogy milyen erőkből álljon össze az új ukrán kormány. „Ezt az ukránoknak kell eldönteni” – tette hozzá.

A 28-ak azt is leszögezték, hogy a gazdasági és politikai reformok mellett elkötelezett új ukrán kormány esetén az EU kész folytatni a munkát (a nemzetközi pénzügyi intézményekkel) egy, a nehéz helyzetben lévő ukrán gazdaság támogatására hivatott pénzügyi csomag előkészítésén. A magyar külügyminiszter azonban nyilvánvalóvá tette, hogy nem egy új csomagról van szó, amellyel a Nyugat rálicitálna a 15 milliárd dolláros orosz kölcsönre. A „csomag” ehelyett alapvetően egy, az IMF által nyújtandó és a szokásos feltételeket tartalmazó hitelre épülne.

A magyar diplomácia vezetője hozzátette, hogy senkinek sem érdeke, hogy sérüljön Ukrajna területi integritása.

Martonyi Victoria Nuland, amerikai helyettes külügyi államtitkár EU-t bíráló megjegyzésére reagálva védelmébe vette az Európai Uniót, amely szerinte nagyon pozitív szerepet játszott eddig az ukrán válság megoldásában. „A (Nuland-nyilatkozat) konkrét kifejezéseivel nem kívánok foglalkozni, a tartalmával viszont nem értek egyet” – közölte. A külügyminiszter úgy véli, hogy „éppen ez a helyzet, ahol az EU és az Egyesült Államok közötti együttműködésre a legnagyobb szükség van”, miután a befolyásolás lehetőségei Ukrajnában korlátozottak.

EU-diplomaták mindezzel összefüggésben megjegyezték, hogy az Európai Unió közvetítő helyett csak rásegítő szerepet kíván játszani az ukrán válság megoldására irányuló folyamatban, amire a közlemény szövege is utal, a nemzetközi szervezetek szakértelmét ajánlva Kijev figyelmébe a konfliktus feloldásához.

„Egy új és széles alapokon nyugvó kormány, a hatalmi egyensúlyt visszaállító alkotmányos reform és a szabad és igazságos elnökválasztások hozzájárulnának ahhoz, hogy Ukrajna visszatérjen a reformok fenntartható pályájára” – áll a tanácsi következtetésekben, amelyek mindkét oldalon elítélik az erőszakos cselekményeket, az erőszak mellőzésére és a radikális cselekményektől való elhatárolódásra szólítanak fel minden érintettet. Az EU az erőszakos cselekmények pártatlan kivizsgálását és a bűnösök felelősségre vonását is szükségesnek nevezi.

Tizenhét uniós tagállam külügyminisztere hétfő reggel francia és román kezdeményezésre külön találkozót szentelt Moldovának. Az önmagát „Moldova barátaiként” meghatározó csoport egyetértett abban, hogy az országgal augusztus végéig alá kell írni a társulási megállapodást, és annak bizonyos elemeit ideiglenesen még a hatályba lépés előtt alkalmazni kell majd. „Egyértelműen támogatjuk a független, többnemzetiségű, többnyelvű Moldovát, erős államisággal és helyreállított területi integritással” – ismertette a magyar álláspontot a külügyminiszter.

Martonyi egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodással szemben felhozott orosz gazdasági érvek számára nem meggyőzőek, és az orosz aggodalmak kezelésére a kereskedelempolitikának egyébként is vannak eszközei. Hozzátette, hogy Ukrajna egyszerre akár több országgal is folytathat szabadkereskedelmet, nem lehet viszont párhuzamosan tagja egy vámuniónak, ami az önálló kereskedelmi politika feladását jelentené.